Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 5–6. (Nyíregyháza, 1985)

Művelődéstörténeti tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye és Nyíregyháza örténetéhez - Orosz Gábor: A nyíregyházi evangélikus tanítóképző szervezésének és indulásának története

névsorában. A képzők megszervezését és működését irányító és segítő kerületi bizottságok — a képzők felállításának intézői —, a hivatalos egyházi vezetők, a törvényhatósági tisztviselők és választott világi képviselők bevonásával egyházkerületenként alakultak volna meg.

22 A képző állítása ügyének összefonódását a reformpolitikával és a jelentkező politikai sajátosságokat legegyértelműbben Tavassy Lajos 1847. november 12-én megjelent és a nyíregyházi „néptanítókat képezde" megnyitását hírül adó és köszöntő cikke mutatja: bár a szemináriumot az egyházkerület állította, „ ... de azért nem szabad ezen egy kerületnek külön intézetét úgy tekintenünk, mintha az mindnyájunké, mintha az egész protestantizmusé és az egész hazáé, sőt az egész emberiségé nem volna. A Nyíregyházán kiképzendett tanító bárhol leend is, tanítója a gyerekeknek . . . e gyerekek mindenütt a mieink, mindenütt az egész haza, s az egész nemzetéi." A képző megalakulása és működése Tavassynak és a reformpolitika képviselőinek többet jelentett, mint egyszerű egyházi intézmény, úgy tartották, hogy az ,,egész haza" felemelését, sőt a hazán keresztül ,,az egész emberiség" fejlődését segítheti az intézet tevékenysége. Ezért kell és szükséges minden „hazája szellemi javáért dobogó szívnek" segíteni, „közfigyelemmel . . . kísérni" az iskolát. Világosan megfogalmazzák az alkalmazott politikai módszerüket: „Országos és közhatói intézeteket nem lehet egyszerre teremteni: de lehet a pártoltatás, a részvét, a figyelem és ellenörködés által, a külön-osztályú intézeteket is országosan és közhazai működés irányába sorolni, s illy működésben kell tulajdonképpen minden intézetnek lenni.. ,"

25 Ugyanezek a gondolatok újrafogalmazódtak a képző támogatására 1348. március elején keletkezett országos felszólításban: „A népnevelés előmozdítása mindenkinek érdekében áll, ez minden egyéb teendőknek ez a drága hon annyi hű kebel által óhajtott felvirágzásának alapja. . Minden „ . . . igaz, buzgó hazafi nagylelkűségéhez" szóltak, mert a képzőt „ . . . nemcsak a protestáns egyház, hanem egész honunk javának gyarapítására irányzott őszinte igyekezete minden jóknál. . ." tarthatja fenn. így nem meglepő, hanem inkább természetes, hogy „az adományozók" névsorában Kossuth Lajos neve is szerepel."

24 A rimaszombati kerületi gyűlés (1838) Hunfalviék javaslatát az 1838. július 24-én és következő napokon Rimaszombaton tartott egyházkerületi gyűlés tárgyalta. Az iskolaügy és a vallási atunómia reformpolitikusok által is képviselt kapcsolata a jegyzőkönyvben is megfogalmazódik: ,, .. . a rend (amit az iskolaszabályzatok érvénye-