Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 5–6. (Nyíregyháza, 1985)
Művelődéstörténeti tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye és Nyíregyháza örténetéhez - Hebeny Zoltán: Adalékok a Szabolcs megyei elemi iskoláztatás történetéhez (1868–1914)
rul is oktatnak, de ez „ . . . csak arra jó, hogy a magyar ajkú lakossággal üzleteket lehessen kötni, meg arra, hogy a váltó törvényeket lehessen olvasni'. Majd így folytatja levelét: „ . . . hogy ezek a zugiskolák a magas kormány egybeolvasztási és magyarosítási szándékát illuzórikussá teszik, hogy ezek a zugiskolák a XX. században szomorú világot vetnek a magyar nemzeti kultúrára, hogy ezek a zugiskolák a magyar hazafiságot devalválják, azt a tekintetes alispán úr is tudja." 82 Az ilyen és ehhez hasonló bejelentések a legtöbb esetben eredményre vezettek és a jelzett zugiskolákat a legrövidebb időn belül bezárták s az ott tanuló izr. tanköteleseket a nyilvános elemi iskolába járásra kötelezték. A zugiskolákról összefoglalóan elmondható, hogy azokat az izraelita vallású lakosok tartották fenn. A település egyik házában az általuk megfelelőnek ítélt „tanítóhoz" járatták gyermekeiket, akinek illetményét is ők szedték össze. Az illetmény mértéke az iskolába járó tanulók számától függött, de sohasem volt kevesebb, mint a nyilvános elemi iskolai tanítóé. Egy-egy zugiskolában tanuló gyerekek száma a 8—20 között változott, akik a héber nyelv és az izr. vallás elsajátítása mellett a magyar nyelvet, számolást-mérést, s egyéb tantárgyakat is tanultak. A tantárgyak oktatási anyagának kiválasztása mindig az illető tanító elképzelésétől függött, aki oktatásában nélkülözte a rendszerességet és a tervszerűséget. Ezen zugiskolák tevékenysége a hatékonyan alkalmazott rendelkezések hatására, valamint a zsidóság feltartóztathatatlan asszimilációja folytán fokozatosan csökkent és a XX. század első évtizedében jelentőségüket szinte teljes mértékben elveszítették. i A fentebb leírt adalékok legnagyobb neveléstörténeti jelentőségét abban látjuk, hogy az iskolafenntartók sokfélesége, a kialakult kettős felügyelet (állami és iskolafenntartó) ténye, a vallási elkülönülés és szembenállás nem engedte és nem is engedhette, hogy az elemi iskolákban hatékony és egységes nevelés valósuljon meg a sokfelekezetű Szabolcs megyében.
