Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 5–6. (Nyíregyháza, 1985)

Művelődéstörténeti tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye és Nyíregyháza örténetéhez - Hebeny Zoltán: Adalékok a Szabolcs megyei elemi iskoláztatás történetéhez (1868–1914)

segédtanító kezdte meg működését az 1893—94-es tanévben. Az iskola építési költsége 86 000 Ft volt, ezenkívül 6 tanítói lakás is megépítésre került, összesen 9500 Ft költséggel.

21 A századforduló iskolai helyzetét jól tükrözi Wilt György tanfelügyelő 1904-ben készült összesítése a megyében működő elemi iskolaszékekről és az alkalmazott tanítókról. (L.: III. áz. melléklet!) Ezek szerint a feltűntetett 133 szabolcsi településen 237 felekezeti iskolaszék működött, melyekhez összesen 332 tanító tartozott. Az egyes községek kimutatása alapján megállapítható, hogy azokban 2—3, sőt 4 különálló elemi iskola is működött. Pl. Buj községen 4 iskolaszék: nevezetesen r. kat., g. kat., ref. és izr. állott fenn összesen 4 tanítóval. Ajak, Gelse, Kenézlő, Kisléta, Mada, Oros, Piricse és Tass községekben 3—3 iskolaszék működött 3—3 tanítóval.- A települések zömében egy iskolaszékhez egy tanító tartozott. A nagyobb településeken, mint pl. Nyíregyházán, Nagykállón, Polgáron, Kisvárdán egy-egy iskolaszékhez 2—7, sőt a nyíregyházi ev. iskolaszékhez 27 tanító is tartozott.

22 Ez utóbbi azonban nem jelentette azt, hogy egy iskolában tanítottak és ott osztott tanítás folyt. Ugyanis ha egy felekezeti iskolaszék kettő vagy több tanítót alkalmazott, akkor a tanköteleseket nemenként szétválasztották és összevontan tanították az I—IV. osztályt, esetenként az I—VI. osztályt is. Nagyobb tanulói létszám esetén, mint pl. a nyíregyházi ev. népiskolában egy-egy tanító a fiú I—II., a III—IV., az V—VI. osztályokat tanított, s hasonló csoportosításban oktatták a lányokat is. A megyében 1908-ig teljesen osztott elemi iskola nem volt. (L.: IV. sz. melléklet!) Mindezek alapján teljes biztonsággal kijelenthetjük, hogy az egytanítós és osztatlan iskola kifejezések ugyanazt az iskolát jelentették. 2. A községi elemi iskolák Első népoktatási törvényünk elrendelte, hogy minden olyan községben, ahol népiskola nem működik, azok felállításáról és fenntartásáról a polgári jogokkal rendelkező község köteles gondoskodni. Ha a községben a már létező felekezeti iskola a tankötelesek befogadására nem képes, illetve ha legalább 30 olyan tanköteles található a településen, akik szülei a hitfelekezet által fenntartott elemi iskolát nem kívánják igénybe venni, szintén községi iskolát kell szervezni. Az így felállított és a községi vagyonból fenntartott elemi iskolák olyan hitfelekezet nélküli intézetek, amelyeket a község lakói — bármely felekezethez is tartoznak — igénybe vehetnek. A község jövedelméből az ott működő felekezeti iskolák is segélyezhetek, fenntarthatók, de ezen jövedelmek elosztása „igazságos arányban" valósítható meg. Az iskolák fenntartásához a helyi hatóságok a polgári lakosságtól — iskolaadó címen — az állami egyenes adó 5 százalékát szedhe-