Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 5–6. (Nyíregyháza, 1985)

Adattár - Henzsel Ágota: A nyíregyházi bokortanyák 1850. évi összeírása

HENZSEL ÁGOTA: Á nyíregyházi bokor tanyák 1850. évi összeírása Az összeírás létrejötte A XVIII. század közepe méltán fordulópont Nyíregyháza történetében. Egyik földesura, gróf Károlyi Ferenc ekkor kezdte meg az elnéptelenedő helység újratelepítését evangélikus vallású, szlovák származású lakossággal. A betelepülők zöme Békés megyéből érkezett, a folyamatos utánpótlást a felvidéki vármegyék népességfeleslege biztosította

1

. Nyíregyháza mezővárosi jellegű jogállása, a telepítési szerződésben az új lakóknak átengedett nagy határa, valamint a gazdálkodás és határhasználat rendszere lehetővé tette a tanyásodást

2

. A határt belső legelőre és szállásföldre osztották. A szállásföldet nem egyenként, hanem csoportosan, általában a rokon családok közösen vették birtokba. A betelepülők lakóházai Nyíregyházán voltak, de a jelentős távolság miatt épületek, tanyák jelentek meg a határban is. E ,, . . . lakóházak és tartozékaik nem az egyes szántóföldi parcellákon, hanem egy-egy nagyobb parcellatömb egyik részén, egymás mellett, meghatározott rendszer szerinti csoportokban .. ."

:í épültek fel. A változatos elrendezésű házcsoport, amelynek házaihoz belső telek is tartozott, a bokortanya, a tanyás település alföldi formáktól eltérő változata

4

. A határbeli szállások kezdetben csak ideiglenesen, a sürgető mezőgazdasági munkák időszakában népesedtek be. A XIX. század közepéig fennálló gyakorlatot az a nyíregyházi gazdák között elterjedt szokás szakította meg, hogy a földdel bíró családok városi lakásukat elhagyva állandó jelleggel külső, tanyai birtokaikra költöztek. „Az elöljáróság tekintetét különösen igénylő" új jelenségre 1850 márciusában figyelt fel a városi tanács, amikor a kerületi főkormányzó közbiztonsági, rendészeti okokból elrendelte a település lakosainak összeírását. A tanács megtiltotta a kiköltözést, büntetést helyezett kilátásba az ellenszegülőknek. A városi főkapitányt megbízta, hogy a kiköltözöttek névsorát külön jegyezze fel, és ügyeljen a tiltó rendszabályok foganatosítására

5

. , A tanyán lakók összeírása ekkor még nem készült el, de a városi vezetés aggodalommal vegyes érdeklődése a tanyák felé fordult, és szükségesnek tartotta, hogy pontos adatokkal rendelkezzék róluk. A megvalósuláshoz közelebb vitte a tanyaösszeírás ügyét az 1850—51-es osztrák népszámlálás. Nyíregyháza tanácsa 1850. június 8-án tárgyalta Jármi Menyhért járási főszolgabíró hivatalos levelét, amely szerint június 10-én kell megkezdeni a városban a népszámlálást

6

. A téma kapcsán felolvasták Geringer magyar-