Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 3–4. (Nyíregyháza, 1982)

Források a XVII–XIX. századból - Kávássy Sándor: Ismertetések a régi Szatmárról

28. Bikkalja, vagy Bükkalja — a Bükk-hegység lábainál elterülő vidék, a történeti Szatmár egyik ismert tájegysége. 29. Feketehegy — így a Huszt és Halmi vidékétől délkeleti irányban Kapnikbányáig húzódó hegysorokat nevezték, melyek két külön tagra, az Avas- és a Gutin-hegységre oszlanak. Ld. ezek részletes leírását Hunfalvy János i. m. I. Pest, 1863. 507—512. 1. 30. Meggyes — Aranyosmeggyes mezőváros. 31. Váralja — Szinérváralja mezőváros. 32. A Kraszna a Meszes-hegységben ered. 33. Majtény — Nagymajtény mezőváros. 34. Mező Cirill és Zanathy Antal Szatmár megyét ábrázoló, feltehetően a XVIII. század végén készült térképe szerint a Kraszna Olcsvánál ömlik a Szamosba. 35. Szirmay — Bél Mátyás kéziratára hivatkozva — Bobáld puszta ismertetése kapcsán Bobart néven említi az ott található földvárat (Szirmay Antal i. m. II. Buda, 1810. 16. 1.). — A XIX. század végén, vagy talán a XX. század elején Vendé Aladár végzett e területen ásatást, s ennek nyomán ősbölényszarv, ősszarvasok agancsai, ősmedvék csontjai, valamint számos kőkori és bronzkori lelet került elő (ld. erre: Vendé Aladár: Szatmár vármegye őskora. Szatmár vármegye. Szerk.: Borovszky Samu. Bp. é. n. 402., 404., 409— 410. 1.). 36. Besztercei Szamos, ma: Nagy-Szamos. 37. Egy osztrák (bécsi) öl = 1,89648 m. 38. A Lápos a Lápos-hegységben ered (Űj magyar lexikon IV. Bp., 1961. 315. 1.). — Macskamező (Máska) kis község, mely Bél Mátyás műve keletkezésének idején Kővár vidékéhez tartozott (Szentgyörgyi Mária: Kővár vidékének társadalma Bp., 1972. 187. 1.). 39. Itt valószínűleg a hajdani Belső-Szolnok területén fekvő Péteritye községről van szó (Joannes Lipszky: Repertórium II. Budae, 1808. 108. 1.). 40. Szurdokkapolnok, Remete, Karulya, Kölese (utóbb: Kővárkölcse), Szakállosfalu, Katalin, Koltó Kővár vidékéhez tartozó helységek. 41. Hagymáslápos szintén Kővár vidékéhez tartozó helység volt. 42. Tóti, vagy Tótfalva — Misztótfalu mezőváros. 43. Nagybánya ismertetése kapcsán Szirmay is megemlékezik ezekről. — A völgyekben — írja —• szép források buzognak. A nevezetesebbek: Szent János csorgató ja, Felsővascsatorna, Alsó vascsatorna, Őzesi csorgó (Szirmay Antal i. m. I. Buda, 1809. 245. 1.). 44. Itt valószínűleg arról a forrásról van szó, amit Szirmay is említ: „A borpataki szőlők alatt van igen jó savanyú víz, mely mind ma-