Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 3–4. (Nyíregyháza, 1982)
Források a XVII–XIX. századból - Balogh István: Az újratelepített Nyíregyháza első félévszázada. (A nyíregyházi bírák évkönyvei) (1753–1803)
lik, hogy talála meg engemet az vitézlő Tárcsái István több társaival együtt, jelentvén azt, hogy ők Szabolcs vármegyében levő Nyíregyháza nevű falunak földét meg akarnák szállani és rajta megtelepedni, jó móddal és bizonyos okok alatt, hogy ha én is mind magam és maradékim képiben, nekik és mar adékj oknak arról bizonyos végezés levelet adnék. Amely kívánságokat megtekintvén és azon Nyíregyháza nevű falunknak az sok jövő-járók és hatalmasok miatt való romlott és puszta állapotját, azonképpen az ott való jobbágyainknak ugyanazon dolog felől való törekedéseket, engedtem nekik az megtelepedésre és élésre, ezen Nyíregyháza földünket, egy néhány számú katonáknak, mind mezeivel, rétjeivel, szántóföldével, minden hasznaival együtt az ide alább megírt okok és conditiok alatt, hogy azon földünket, mostan ott lakos és ezután szállandó jobbágyinknak is, egyaránt bírják és éljék. Ha mit pedig magunk élni és maradékink élése alá, vagy szántóföldünkben, vagy kaszáló füvekben akarnánk meghagyni és szakasztani az földben, azzal mindenkoron szabadosok lehessünk. A több okok pedig e szerint következnek: l.o Valakik ezen Nyíregyháza földünkre a katonaság közzé.. . vagy ennek utánna szállanának, azok is az mi nyíregyházi földünket jobbágyunkkal együtt, jó és illendő intézés és egymás ... való jó megállással és békességesen bírhassák, úgy, hogy azoknak táplálása . .. Ha, kik pedig paraszt embereket katonának kéván, az . .., ha pedig katona volt, keresse az paraszt... alatt is tartozzanak egymásnak igazat szolgáltatni. Ha el.. . tettel elmulasztaná, az földesúr reá kényszerítse . . . kinek az mely felekkel leszen perlekedése, az mindjárt a katonaság között keres és rendelés ... mással dolgokat, és a parasztság ezideig való törvény szerint álljon magok között és appellatiót mind két részről a földesúr elébe vihessék és ott légyen végső törvények. 2.o Akiknek közülök, a katonák között ottlakások nem tettzenék, valamikor akarják, onnan elmehessenek, hadnagyoktól elbúcsúzván, és ott való épületet, az ki belé száll, annak pénzen eladhassák. 3.o Hogy míg magokat közönséges szükségbe is gyámolíthassák, a korcsmálás Szt. Mihály naptól fogva, karácsonyban pedig és karácsonytól fogva húshagyó keddig a földesúr számára légyen, attól fogva ismét húsvétig a katonaság számára járjon. Ha felesen lesznek és húsvét napján azután Szt. Mihály napig a földesurak számára járjon. 4.o Levélhordással kedvek és akaratjok ellen ne terheltessenek. 5.o ők erre ígérték és végezték magokat, hogy valaminemű hadakban lovok hátán szolgálat jok kévántatik, tartozzanak fejenként jó készülettel felállani és én mellettem, gyermekeim mellett vagy azon kívül is, az én maradékim parancsolatjára szolgálni, hadba menni egy holnapig minden fizetés nélkül. Egy holnap elmúlván pedig akarjuk szolgalatjukat