Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 3–4. (Nyíregyháza, 1982)

Források a XVII–XIX. századból - Balogh István: Az újratelepített Nyíregyháza első félévszázada. (A nyíregyházi bírák évkönyvei) (1753–1803)

BALOGH ISTVÁN: Az újratelepített Nyíregyháza első félévszázada (A nyíregyházi bírák évkönyvei) (1753—1803) Nyíregyháza történetének írója Lukács Ödön, 1886-ban, bőven idézett, — bár a lelőhelyét nem mondotta meg — a város levéltárában található feljegyzésből, amely Annales judicum Nyiregyháziensium címet viseli. A könyv címéhez méltóan évről-évre vezetett feljegyzéseket, elbeszéléseket tartalmaz, — egyes esetekben sokkal bővebben előadva, mint ahogy az egykorú akták, hivatalos iratok az eseményeket elbeszélik. Lukács Ödön után mások sem sokat forgatták ezeket az évkönyveket, egy kisebb cikkben én idéztem belőle, azért, hogy érzékeltessem, milyen bajokkal kellett az idetelepülő szlovák (tirpák) lakosoknak az első időkben megbírkózni.(l) A feljegyzések írója, Miskolczy Mátyás, aki a város első jegyzőjét 1776-ban felváltó Dióssy György után lett sorban a harmadik nótárius 1780-ban. Mint jegyző vett részt a Dessewffy-családdal 1803-ban megkötött első örökváltságért folytatott tárgyalásokon, majd 1816-ban megírta ennek a váltságnak a történetét, ugyanebben a jegyzőkönyvben. Az addig latin nyelven vezetett feljegyzéseket ez évtől magyar nyelven írta, 1825 évvel bezárólag. Az 1826. évi tisztújítás után már csak „eddig volt nótárius"-ként van bejegyezve, mert helyébe Martinyi Sámuelt választották meg. 1827ben a tizenkét szenátor egyike lett, 1829-ben még a tanácsnokok közt van felsorolva, de a következő évben már a neve a testület tagjai közül is eltűnt. Neve szerint lehetett magyar is, de ismerhette a hivatalos használatú ócseh nyelvet és a helyi népi (tirpák) nyelvjárást is. A latin tudása grammatikailag biztos, de a szokásos hivatali nyelven ír. Az annales írásához aligha kezdhetett 1776 előtt, tehát a megtelepülés utáni több mint két évtized alatt történteket csupán az első generáció elbeszélése alapján írhatta meg, bár az eseményekkel kapcsolatosan feljegyzett néhány okmányt láthatta. Azok némelyike az őrizetében is volt, mert a jegyző volt a mezőváros levéltárának kezelője. A jegyzetek közt az általa használt, jelenleg is megtalálható iratokat jelezzük. Ami az Évkönyvek forrásértékét illeti, az 1780 utáni feljegyzések