Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 3–4. (Nyíregyháza, 1982)

Források a XVII–XIX. századból - Kávássy Sándor: Ismertetések a régi Szatmárról

ősi szatmári nemesi család, melynek tagjai hosszú időn keresztül játszottak elsőrendű szerepet a megye életében. A családnak a XIX. században magva szakadt (Reiszig Ede—Gorzó Bertalan i. m. Szatmár vármegye. Szerk.: Borovszky Samu. Bp., é. n. 613. 1.). 82. Csomaközy — a Kaplony nemzetségből származó köznemesi család. Fiúágon 1768-ban Csomaközy Zsigmonddal halt ki (Reiszig Ede Gorzó Bertalan i. m. Szatmár vármegye. Szerk.: Borovszky Samu. Bp. é. n. 582. 1.). 83. Domahidi Domahidy — a Balog—Semjén nemzetségből származó, előkelő köznemesi család, melynek tagjai kiemelkedő szerepet vittek a megye életében (Reiszig Ede—Gorzó Bertalan i. m. Szatmár vármegye. Szerk.: Borovszky Samu. Bp., é. n. 582—583. 1.). 84. Nagykállói Kállay — a Balog—Semjén nemzetségből származó, ősrégi nemesi család, melynek birtokai Szatmárra is kiterjedtek (Reiszig Ede—Gorzó Bertalan i. m. Szatmár vármegye. Szerk.: Borovszky Samu. Bp., é. n. 592. 1.). 85. Ecsedi és Somlyói Báthori — egyike a legnevezetesebb, kihalt nagyúri családoknak, mely évszázadokon át játszott nevezetes történeti szerepet az ország életében s több fejedelmet is adott Erdélynek. Az 1335-ben történt osztály alkalmával Báthori Péter a Szatmárban fekvő Ecsedet kapta, s így alakult ki a család Ecsedi előnevet viselő ága, mely Szatmárban és a szomszédos megyékben volt birtokos. 1351-ben Báthori László az akkori Kraszna megye területén lévő Somlyót szerezte meg, minek nyomán létrejött a család nagy pályát megfutó Somlyói előnevet viselő ága (Nagy Iván i. m. I. Pest, 1857. 216—232. 1.). 86. Rozsályi Kun — a XVII. században kihalt, régi Szatmár megyei nemesi család. Ösi birtoka, Rozsály, már a XIII. század végén a család tulajdonában volt (Nagy Iván i. m. VI. Pest, 1860. 507—510. 1.). 87. Ld. a 13. sz. jegyzetnél írottakat. 88. Bélteki Drágfy — román eredetű, Erdélyben vezető szerepet játszó, a XVI. század közepén kihalt előkelő arisztokrata család. Tagjai közül Drág 1381-ben Szatmár megye főispánja, majd Erdély vajdája lett. Fiai az ő neve alapján kezdték használni a Drágfy nevet (Nagy Iván i. m. III. Pest, 1858. 378—381. 1.). 89. Szerdahelyi Imreffy — régi, igazán a XVI. századtól emelkedni kezdő nemesi család. Legismertebb tagja Imreffy János, aki Báthori Gábor erdélyi fejedelemnek volt legkedvesebb tanácsosa. A család a XVII. században halt ki (Nagy Iván i. m. V. Pest, 235— 236. 1.).