Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 3–4. (Nyíregyháza, 1982)

Források a XVII–XIX. századból - Kávássy Sándor: Ismertetések a régi Szatmárról

ismerjük. Szatmár területére a telepesek döntően és elsősorban a Duna és a Bódeni-tó között elterülő, ún. Felsősváb (Oberschwaben) vidékről érkeztek. Hazájuk elhagyására a területet ért csapásokon kívül a földközösség felbomlása és a primogenitura (az elsőszülött fiú örökösödési jogának) bevezetése nyomán előállt földhiány kényszerítette őket (Vonház I. i. m. Pécs, 1931. VII., XIX. 1.). Az első telepesek — Vonház István szerint 298 család, illetve 1200 személy — röviddel a szatmári béke után érkeztek a megyébe, s a telepítő földesúr, Károlyi Sándor, Nagykárolyban, Csomaközön, Csanáloson, Kaplonyban telepítette meg őket. A telepesek közül sokan betegedtek meg, pusztultak el, még többen szöktek meg. Nagykárolyban, Csomaközön és Kaplonyban pedig a hely nem fogta őket, s nem sokkal megérkezésük után el is hagyták ezeket a helységeket, itteni megtelepítésükre majd később került sor. (Vonház I. i. m. Pécs, 1931. 11. 1.). 69. Károlyi Sándor 1726-ig, tehát Bél Mátyás szatmári tartózkodásának időpontjáig, Csanálost (1712), Fényt (1720), Nagymajtény (1722) és Erdődöt (1726) ültette meg német telepesekkel. Még az ő életében Beitek (1730), Kaplony (1733) és Mezőpetri (1740) betelepítésére került sor. Rajta kívül még Zinzendorf Ferdinánd gróf hozott német telepeseket a megyébe, 1724-ben Réztelekre. Míg Károlyi főleg svábokat hozott, Zinzendorf frankokat (Vonház I. i. m. Pécs, 1931. 31—32., 34., 58—59., 65., 84., 88—93. 103. 1.). — A Károlyi által végrehajtott szlovák telepítést nem ismerjük, s véleményünk szerint ez nem is lehetett jelentős. Jelentékeny szlovák lakossága ui. sem ekkor, sem később nem volt a megyének. 70. Görögkeleti vallás — görög nem egyesültek, ortodoxok, pravoszlávok a keresztény vallás Kelet-Európában és Nyugat-Ázsiában kialakult egyházának hívei. Főként az oroszok, ukránok, beloruszok, bolgárok, görögök, szerbek, románok között terjedt el. Nem ismerik el a pápa fennhatóságát, nemzeti egyházakat alkotnak, két szin alatt áldoznak, stb. A görögkeleti egyházak az 1054. évi nagy egyházszakadás nyomán jöttek létre. A görögkeletiek feje a konstantinápolyi pátriárka lett. Miután Bizáncot elfoglalták a törökök (1453), a vezetés a moszkvai pátriárka kezébe ment át. 71. Erdődy Gábor gróf (1684—1744) 1715-től 1744-ig egri püspök (A Pallas nagy lexikona VI. Bp., 1894. 325. 1.). 72. A Nagykárolyi Károlyi-család egyike a legrégibb törzsökös magyar mágnás családoknak, mely a Kaplony nemzetségből származik. Mihály, aki II. Mátyás udvarában volt asztalnok, hadi és udvari hű szolgálataiért 1609. december 11-én a vörös pecséttel élhető mág-