Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 3–4. (Nyíregyháza, 1982)

Források a XVII–XIX. századból - Kávássy Sándor: Ismertetések a régi Szatmárról

19. Felsőbányát itt mezővárosnak, utóbb szabad királyi városnak mondja. Felsőbánya jogállására Szirmay véleményét kell irányadónak tekintenünk, aki szerint szabad királyi privilégiált bányaváros, röviden: királyi bányaváros volt (Szirmay Antal i. m. I. Buda, 1809. 254. 1.). 20. Tapolca — Bél Mátyás szerint a Lápos partján fekvő, Nagybányával szomszédos falu. Eleddig nem sikerült azonosítanunk. 21. Zazár, régiesen: Szászár — kis szatmári falu Nagybányától délnyugati irányban. 22. Kővár, Kővár vidéke — a Szamos, Lápos, Kékes, Kapnik és a keleti vízválasztó hátságok által határolt terület, a feudalizmus korában önálló közigazgatási egység a régi Magyar Királyság és Erdély határán. Az 1876. évi XXXIII. törvény 1. §-a szüntette meg (1875— 1876. évi törvénycikkek. Bp. 1896. 481. L), az 1877. évi I. törvény 2. §-a pedig helységeinek egy részét Szolnok—Doboka megyéhez, másik részét Szatmárhoz csatolta (1877—1878. évi törvénycikkek Bp., 1896. 4. 1.). 23. Szilágy, Szilágyság — történeti táj a Berettyó, Kraszna, Szamos, részben a Lápos folyók s a Szilágy és a Zilah patakok vidékén (Kiss Lajos i. m. Bp., 1978. 613. 1.). 24. Helyesebben: Közép-Szolnok — megye a régi Magyar Királyság és Erdély határán, az 1876. évi XXXIII. törvény szüntette meg, területét az akkor létrehozott Szilágy megyéhez csatolta (1875—76. évi törvénycikkek. Bp., 1896. 481. 1.). 25. Pontosabban: Kraszna megye — törvényhatóság a régi Magyar Királyság és Erdély határán, Kővár vidékével, Közép-Szolnokkal az ún. északi Partium része. Az 1876. évi XXXIII. törvény szüntette meg, s területi állományát Szilágy vármegyéhez csatolta (1875— 1876. évi törvénycikkek. Bp., 1896. 481. 1.). — Megjegyzendő: téved Bél Mátyás, amikor Kraszna megyét a Szatmárral határos megyék közé sorolja, Szatmár ui. nem vele, hanem a kettőjük közé ékelődő Közép-Szolnokkal volt határos. 26. Bükk-oldal, régiesen: Bikk-oldal — a Bükk-hegység északi, Szatmárhoz tartozó oldala, része. — A Bükk-hegység a történeti Közép-Szolnok (utóbb: Szilágy) és Szatmár határán terül el, s mintegy szigetszerűen nyúlik be a Nagy-Alföld sík vidékébe. Keletről a Szilágy, délről a Korondi patak, nyugat felől pedig a Kraszna határolja (Hunfalvy János: A magyar birodalom természeti viszonyainak leírása II. Pest, 1864. 365—366. 1.). 27. Piskolt, Vasad, Tárcsa — Szatmár határának közelében fekvő bihari falvak.