Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 3–4. (Nyíregyháza, 1982)

Források a XVII–XIX. századból - Kávássy Sándor: Ismertetések a régi Szatmárról

Gyarmat Régi falu és jelentős magyarlakta település, nincs messze az előbbitől. Az ecsedi uradalom tartozéka. A további adatok közlését Bagosi alispán úrtól várjuk.(120) Latinból fordította: SOÓS IMRE Jegyzetek 1. Az ide tartozó munkák számbavétele, feltárása, főként kritikai elemzése körül még sok a tennivaló, ha egyébként a kezdeteken már rég túljutott is a kutatás. Mégsem felesleges, ha néhány régi és újabb, e vonatkozásban eligazítást nyújtó műre felhívjuk az érdeklődő olvasó figyelmét: a) Kari Gottlieb von Windisch: Geographie des Königreichs Ungarn I. Presburg, 1780. 12—15. 1.; b) Hunfalvy János: A magyar birodalom természeti viszonyainak leírása I. Pest, 1863. 1—32 1.; c) Kovacsics József: Bevezetés a történeti statisztika forrásainak tanulmányozásába. A történeti statisztika forrásai. Szerk.: Kovacsics József. Bp. 1957. 8—11. 1.; d) Benda Gyula: Statisztikai adatok a magyar mezőgazdaság történetéhez 1767—1867. Bp. 1973. 427—435. 1.; e) Hervay Ferenc: Magyarország történeti földrajza a XVI—XVIII. században. Régi könyvek és kéziratok. Összeáll.: Pintér Márta. Bp. 1974. 109—150. 1. 2. A második, bővített kiadás előszava (Praefatio ad lectorem) szerint a Topographia szerzőségét a XVIII. század elején Bécsben bölcsészetet tanító, tudós jezsuita írónak, Michael Bonbardius-nak kell tulajdonítanunk. A munkát tanítványa, Csáky Miklós gróf (1692— 1757) tette közzé (Topographia Magni Regni Hungáriáé. Viennae, 1750.) Csáky Miklós egyébként nem mindennapi pályát futott meg. Miután Bécsben a Pázmáneumban befejezte bölcsészeti tanulmányait, Rómában hallgatott hittudományt. 1723-ban nagyváradi kanonok, 1737-ben püspök, 1747-ben kalocsai, 1751-ben esztergomi érsek lett (Katolikus lexikon I. Szerk.: Bangha Béla. Bp. 1931. 362. 1.). 3. Szirmay Antal: Szathmár vármegye fekvése, történeti és polgári esmérete II. Buda, 1810. 16. 1. * Az eredeti szövegben tévesen: Kiskárolyi. 4. Károlyi Sándor Károlyi László báró és Sennyey Erzsébet bárónő szülőktől 1669. július 2-án Nagykárolyban született. 1688-ban I. Lipót Szatmár megye főispánjává nevezte ki, hivatalát azonban