Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 3–4. (Nyíregyháza, 1982)

Források a XVII–XIX. századból - Kávássy Sándor: Ismertetések a régi Szatmárról

Patóháza Valach település, Apa szomszédságában, a hozzá közel folyó Szamos partján. Berence Lakosságának nemzetisége, helyzete, lélekszáma olyan, mint Patóházáé. Ez is a Szamos partján fekszik s ezért a folyó kiöntései gyakran okoznak károkat. Valamikor Rédey birtok volt, melyet Rédey Ferenc gróf a szatmári református iskolának hagyományozott. Ma a jezsuitáké. A História Diplomaticában említés történik róla. Udvari Ez a középszerű falu Szatmártól egy mérföldnyire terül el. Valachok és magyarok lakják. Nemesek is vannak itt, akik rangos udvarházakkal büszkélkednek. A falu határának felszíne sík és a közelben folyó Szamos vizétől termékeny. Kak Szatmár szomszédságában fekvő szegényes település. Lakói valachok, mezeje, legelője termékeny. Szentmárton Szatmár mellett elterülő falu. Kedvezőbb helyzetben van és népesebb az előbbinél; felszíne termékeny síkság. Oroszfalva Nevét régi rutén lakosságától nyerte. Nemrég új lakosság költözött be, Szatmár városának birtoka. Résztelek A szatmári szőlőhegyek közelében lévő része Szatmár városáé. Csak mostanában kezdett benépesülni és fejlődni. Többi része a Károlyi család birtokát képező erdődi uradalomhoz tartozik. Bagos Károly mezőváros és Szatmár között lévő falu, mindkettőtől két mérföldnyire. Határa kies, sík, termékeny. Lakói magyarok, gazdagok, lélekszámuk is nagy. Földesuraik köznemesek, ezek közül a Károlyiakkal rokon Bagosi család emelendő ki. Matolcsfalva Magyar falu a Szamos és a Tisza között. Határa sík és termékeny.