Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 3–4. (Nyíregyháza, 1982)

Források a XVII–XIX. századból - Kávássy Sándor: Ismertetések a régi Szatmárról

Szaszár Valamikor nevezetes mezőváros volt. Annak köszönhette jelentőségét, hogy itt laktak a nagybányai nemesércbányákban dolgozó bányászok. Nagybányától fél mérföldnyire a Zazár és Lápos partján sík vidéken terül el. Habár innét messze esnek a bányák, a bányászok a Zazár alatt ásott, titkos föld alatti alagúton jártak munkahelyükre. A falut napjainkban földművelők lakják, népessége jelentősen növekedett, de ezek már egészen mások, mint akik egykor, virágkorában éltek itt. Girottótfalu Nagybánya és Felsőbánya között fele úton, mindkettőtől fél mérföldnyire fekszik. Az oklevelek tanúsága szerint régen nagybányai polgároké volt, ma a minoriták birtoka. Nagybánya ez ellen ma is tiltakozik s a szerzeteseket birtokperrel fenyegeti. A falut magyarok lakják, földesuruk a nagybányai minorita rend. Lippó Középszerű falu Borhid alatt, nem messze a Szamos partjától. Tapolca Nagybányával szomszédos falu a Lápos partján. A fekete víz teszi nevezetessé, amit más helyen már ismertettünk. Tótfalu Ez a szép falu Nagybányától egy mérföldnyire a Szatmárra vezető út mentén található. Református vallású magyarok lakják. Vidéke sík, jó bortermő és Kővári kerület határától egy híd választja el. Bánffy birtok. Bozinta Valach település Tótfalutól fél mérföldnyire, a Lápos és Szamos folyók vidékén, Sikárló A Sikarló nevet két falurész tulajdonítja magának: Felső- és AlsóSikarló. A szatmári úthoz közel fekszenek, mégpedig ha Nagybányára megyünk, akkor jobbfelől. Lakói magyarok és valachok. Földje sík és termékeny, de a Szamos kiöntései károsítják. Wesselényiné Bánffy Katalin grófnő birtoka. A lakók többsége szőlőtermesztésből él. Az itt termett borok finomsága a tótfalusival vetekszik, talán még jobb is annál.