Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 3–4. (Nyíregyháza, 1982)

Források a XVII–XIX. századból - Kávássy Sándor: Ismertetések a régi Szatmárról

házat építtetett, amelyet a mostani várkastély keleti szárnya foglal magába. Ezt a lakóházat azután Károlyi Mihály bővítette ki, hozzátoldván azt az épületrészt, melyben északról a kápolna és néhány éléskamra helyezkedik el. A várkastély többi részét, vagyis a nyugati és déli szárnyat, Károlyi Ádám építtette hozzá abban az alakban, ahogyan most áll előttünk. Károlyi Sándor is alakított rajta, főleg a keleti oldalon, melynek szobáit akkor bővítették és szépítették, amikor 1726-ban Sándor fia, Ferenc tartotta mennyegzőjét a keresztszegi gróf Csáky család örökösnőjével.(115 Itt ragadom meg az alkalmat, hogy hosszú és boldog életet kívánjak nekik, mert amíg e méltóságos grófi nemzetség itt él, addig nem csak a várkastély fog fejlődni és virágozni, hanem az egész vidék is. 2. §• A kastély falain kívül elhelyezkedő szép kert A várkastélyt övező, vizesárokkal is megerősített falakon kívül, dél felől terül e a kastély kertje. Bár tekintélyes kiterjedésű és tele van gyümölcsfákkal, az egészet sajátkezűieg maga gróf Károlyi Sándor országos főbiztos ültette. A kert térbeosztása is tetszetős: az ágyásokat egymást kereszt alakban metsző közök, mesgyék választják el. Középütt halastó, pontosabban: mélyre leásott teknősbékató van, melyet sűrű fakerítés vesz körül, nehogy a kétéltűek kimászhassanak. Törpe fák nincsenek, annál több a magasba nyúló fa, melyek azonban gyümölcsöt nem teremnek. Igaz, semmiféle ápolást sem kapnak, legfeljebb télre védőburokkal veszik körül őket, amit tavasszal vesznek le. A várkastély többi részéhez a város csatlakozik, távolabbra szélesre táruló mezők, falvak és erdők teszik változatossá a tájat. 3. §. A kastély felújítása Ez a hely távol esik a váraktól és a népesebb városoktól, de lehetővé teszi, hogy a földesúr itt magányba vonulva, pihenjen és felüdüljön. A kápolna, a sajátkezűleg ültetett erdő, a kerti fák, távolabb meg a szőlők valósággal csalogatják az embert és egyenesen kínálják a lehetőséget a lelki elmélyedésre és a testi erő gyakorlására. Bár mindez eléggé szűk térben helyezkedik el, a beépítés célszerű. Ha kora hajnalban kilép szobájából a gróf, először a kápolnába megy, utána mindjárt ott van az erdő, melyből kellemes sétaút vezet a szőlőbe. Innét jobbról-balról gyümölcsfákkal szegényezett út vezet egy grottához, ahol a szép látványtól