Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 3–4. (Nyíregyháza, 1982)

Források a XVII–XIX. századból - Kávássy Sándor: Ismertetések a régi Szatmárról

előbbiek, akiket a rómaiak által kezdett aranybányászat folytatása céljából hozattak ide, s a bányászat és kohászat régi műveleteit végezték, feltehetően szászok voltak. Erre mutat a nyelvük, vallásuk, valamint az a körülmény, hogy az erdélyi bányászokkal együtt mindmáig megőrizték a szászországi őseiktől örökölt evangélikus vallásukat. A Szászországból ideszármazottak egyébként kevesen vannak, közéjük később más németek is olvadtak be, nevükben, faji sajátosságaikban azonban ezek is szászokká lettek, s ugyanazon címen védik vallásuk jogait. Hozzájuk utóbb Felső-Magyarországról idejött szlovákok is csatlakoztak, akik szintén evangélikus vallásúak. Közösen tartott lelkipásztoruk felváltva egyszer németül, máskor szlovákul mondja a konfessziót, bár a prédikációt csak németül köteles tartani. Szilárd anyagból épített imaházuk a városfalon kívül, az északi kapunál van. A reformátusok valamivel nagyobb, kereszt alaprajzú ugyanolyan anyagból épített temploma az előbbi szomszédságában található. Ebben magyarul tartják az istentiszteletet. Ahogy egyéb helyeken szokták, mindkét felekezet hívei vasárnap és más napokon kétszer jönnek össze, és egyik alkalommal imádkoznak, máskor Isten igéjét hallgatják. És bár felekezeti szempontból különböznek, mindkettőnek hívei békére, nyugalomra, szép egyetértésre törekszenek, úgy, hogy a katolikusokat se sértsék. 11. §• Közigazgatás A szenátus tagjait tapasztalt katolikus és protestáns polgárok közül a nép választja, éspedig úgy, hogy a tanácstagok sorában mindkét felekezet egyenlő arányban legyen képviselve. Miután azonban a protestánsok között a kálvinisták vannak többen, ezért közülük többet választanak a tanácsba, mint az evangélikusok közül. A szenátorok minden héten kétszer ülnek össze, de ha úgy hozza a szükség, többször is. Minden év elején új városbírót választanak a szenátorok közül, vagy pedig a régit erősítik meg közakarattal az egybegyűltek. 12. §. Polgárjog, polgártaksa Hatvanan vannak, akiket a tanács szokott állítani. Ezek tapasztalt, tekintélyes, mértékletes életű férfiak. A polgárjogot nem csak a helyben születettek kapják meg, hanem nemzetiségre való tekintet nélkül az újonnan beköltöző keresztények is, amennyiben hajlandók a város rendtartásához alkalmazkodni. Az újonnan felvett polgár erre esküvel kötelezi magát, ugyanakkor 1 Ft polgártaksát köteles fizetni.