Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 3–4. (Nyíregyháza, 1982)

Források a XVII–XIX. századból - Kávássy Sándor: Ismertetések a régi Szatmárról

5. §• Miksa kiváltságokkal ékesíti a várost Nem sokkal ezután meghalt János Zsigmond (Istvánffy XXIV. könyv 319. folio, 1571-ről). Ez a tartomány Miksa császár birtokába jutott, aki kegyesen támogatta a várost, a lakók életét biztonságossá tette és őket három ízben kiváltságokkal is ruházta fel. 1573-ban megerősítette a László- és Mátyás-féle adományleveleket, megadva a városnak az útvámszedés jogát. Az 1578-ban kiadott kiváltságlevelében a vámszedés jogának gyakorlását a város döntésétől tette függővé. Hasonló gondoskodással támogatta a várost Miksa fia, Rudolf is, aki 1580-ban ismét megadta az előbbi privilégiumot. Amikor 1581-ben azon alapon, hogy az ő családi birtoka, Báthori magának követelte Szatmárt, helyette Nagybányát kapta meg (ugyanott XXV. könyv 339. folio, 1581-ről). Báthori halála után Mátyás főherceg, mint testvérének, Rudolf királynak helyettese, 1589-ben a városnak ismét megadta a gonosztevők megbüntetésének jogát, a pallosjogot. De maga, Rudolf király is adott három kiváltságot 1601-ben: az első kiváltságlevélben megtiltotta az idegen borok behozatalát, a másodikban megújította a vámszedésre vonatkozó addigi kedvezményeket, és végül az ún. menlevéllel is ellátta a várost. 6. §. Bocskai felkelése Közben kitört Bocskai felkelése (lásd ugyanott XXXIII. könyv 496. foliot, 1604-ről). Amikor a mozgalom erre az országrészre is kiterjedt, városunkat Bocskai vette birtokába és egészen haláláig tartotta hatalmában. De halála után a Bocskaival kötött békeszerződés értelmében (1606ban: Istvánffy 517. folio) II. Mátyás birtokában került vissza, ám 1624ben a béke értelmében a környező részekkel együtt az erdélyi fejedelemséghez csatolták a várost (ugyanott, XL. könyv 546. folio, 1624-ről). Később a maga és fia életének idejére Rákóczi György is megkaparintotta III. Ferdinándtól (ugyanott, 546. folio, 1660-ról). Amikor II. Rákóczi Györgyöt megfosztotta a török a fejedelemségtől, s ő harcot indított elveszett jogaiért, s ezzel ürügyet adott a töröknek, hogy Váradot és a környező országrészt is megtámadja, (ugyanott 546, 1660-ról), a török a mi városunk vidékét is 150 000 főnyi sereggel szállta meg. Már-már úgy látszott, hogy a város a török prédája lesz. A városi polgároknak azonban a vármegyétől kölcsönvett 20 000 tallér váltságdíjjal, valamint meghódolással sikerült eltávoztatni maguktól a török dühét.