Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 3–4. (Nyíregyháza, 1982)

Adattár - Szilágyi Imre: Statisztikai források Nyíregyháza történetének kutatásához 1945 után

223 Helyzetkép a megye városairól, 1978. — Központi Statisztikai Hivatal Szabolcs-Szatmár Megyei Igazgatósága, Nyíregyháza, 1979. szeptember 26. (XXIV. p. szöveg és 42 p. adatok.) Megjegyzés (II—V. p.) Szöveges összefoglaló (V—XXIV. p.) összefoglaló mutatók 1976—1978. (2—8 p.) Összehasonlító adatok 1978. (10—19 p.) Részletező adatok 1978. (21—42 p.) Az előző (1976. évi) kiadvány készítése óta eltelt években (1976— 1978) tovább fejlődött Nyíregyháza, erősödtek központi feladatokat ellátó funkciói és színvonaluk is javult. Eközben a céltudatos megyei területfejlesztés eredményeként újabb két város (Fehérgyarmat és Vásárosnamény) jött létre. A korábban várossá vált települések, valamint több község is figyelemreméltóan fejlődött, így a megyeszékhely megyében betöltött szerepe (látszólag) csökkent. Pl. 1976-ban még a szocialista ipar összes foglalkoztatottainak 41 százalékát, állóeszköz-állományának 44 százalékát, 1978ban már csak 35 százalékát illetve 40 százalékát képviselte. Az ipar állóeszközei értékének növekedése csak Fehérgyarmaton volt kisebb ütemű mint Nyíregyházán stb. A népessége évenként átlagosan 3,4 százalékkal, a lakásállománya 3,7 százalékkal nőtt. Az anyagi ágazatok dolgozóinak 28 százaléka (12 ezer fő) azonban így is naponta más településről járt be. Bővítették a Hőerőművet, a Taurus Gumigyárat, a Papíripari Vállalatot. A város iparában főleg az intenzív jelleg erősítésére, a hatékonyabb munkára és nem létszámnövelésre törekedtek. Már a próbaüzemelés folyt a Taurus Mezőgazdasági Gumiabroncs Gyárában. A mezőgazdasági üzemek koncentrációja folyamatban volt, négy termelőszövetkezet, egy szak- és egy halászati szövetkezet tevékenykedett. A szövetkezetek és a kisüzemek sokat segítettek a város zöldség-gyümölcs- és húsellátásában. Két ABC-áruházat, 16 boltot, 2 cukrászdát létesítettek három év alatt, így a város boltjainak alapterülete nem nőtt, ennek hiánya elsősorban a városközpontban dolgozókat érinti kedvezőtlenül. A város és az ipartelepek közötti közlekedést alapvetően javította a Tiszavasvári úti és a Debreceni úti felüljáró 1977. április 29-i, illetve 1978. novemberi átadása. Megkezdődött a városközpont, a Belső körút építése. A vízvezeték és a szennyvízelvezető csatorna aránya tovább romlott. A melegvíz és távhő-szolgáltatásban részesülő lakások aránya 25 százalékra nőtt.