Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 3–4. (Nyíregyháza, 1982)

Adattár - Szilágyi Imre: Statisztikai források Nyíregyháza történetének kutatásához 1945 után

Végül az írásmű bemutatta a város népessége növekedésének összetevőit, amelyben egyre nagyobb arányt képviselt a bevándorlás (beköltözés). Ebből arra következtettek, hogy 1980-ra a város lélekszáma eléri a 100 ezer főt. A korábbi tapasztalatok, valamint a fejlesztések (lakásépítés, ipari és egyéb beruházások) nagyságrendjének és térbeli elhelyezkedésének ismerete — úgy vélték — lehetővé, illetve szükségessé teszi a közlekedés, a kereskedelem és más ellátások jobb tervezhetőségét, tér- és időbeli öszszehangolását. 22 Helyzetkép a megye városairól. 221 Helyzetkép a megye városairól, 1975. — Központi Statisztikai Hivatal Szabolcs-Szatmár Megyei Igazgatósága, Nyíregyháza, 1975. szeptember (44 p.) Megjegyzés. Szöveges összefoglaló (I—IX. p.) összehasonlító adatok (valamennyi tartalmaz városi adatot (1—12 p.) Részletező adatok (valamennyi tartalmaz városi adatot (14—34 p.) — ,,Megjegyzés"-ben szó van arról, hogy a városok mellett a kiemelt nagyközségek adatai is szerepelnek a táblázatokban. — Az elemzés a felsőfokú, a középfokú és a részleges középfokú központok helyzetével foglalkozik. Nyíregyházával kapcsolatban megállapítja, hogy az ország egyik legerőteljesebben fejlődő települése. A lakosainak száma meghaladta a 88 ezret, bár a természetes szaporodás magasabb a felsőfokú központok átlagánál, a tényleges szaporodás nagyobbik hányada származik a bevándorlásból. 1974-ben 1,1 milliárd forintot ruháztak be (a megye összes beruházásának 29 százalékát.) Ennek 37 százalékát a kommunális ellátás javítására használták fel. A gazdasági ágazaton belül az ipar és a kereskedelem részesedése volt a legmagasabb. Az egy lakosra jutó beruházás értéke 10 százalékkal alacsonyabb az országos átlagnál. Az ipari foglalkoztatottak 40 százaléka dolgozik a városban, arányuk kisebb a hasonló jellegű városok átlagánál. Az előző években adták át a Tejporgyárat és Városellátó Tejüzemet, a Papírgyárat. A megye ipari állóeszközök állományának 44 százaléka volt a városban. A közlekedés (vasúti és autóbusz is) zsúfolt. 1960 1965 1970 1964 között 1969 között 1974 között 645 fő 1200 fő 1787 fő 62,1 százalék 69,0 százalék 68,9 százalék