Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 3–4. (Nyíregyháza, 1982)

Adattár - Németh Péterné: Adatok az 1918–1919. évi forradalmak beregi történetéhez

kivonult a tanácskozó teremből. Szerinte ezek után a néptanács már nem ült össze többet. Lásd még Bereg vármegye irodaigazgatójának jelentését. Beregszászi Levéltár uo. 65. Ilyen jellegű jelentések érkeztek Csaroda, Marok, Papi, Vári, Beregdaróc községekből. 66. M. Tróján: I. m. Századok, 1964. 135—136. old. Lásd még: A boldogság felé. I. m. 86. old. 67. A Tanácsköztársaság kikiáltása után a Bereg vármegyei direktórium hatásköre a megye ruszinok lakta községeire is kiterjedt, azaz magába foglalta a „Ruszka-Krajna" felállítása előtti területeket. Az 1919. március 22-én megalakult négy vármegyei direktórium (a beregi Beregszász székhellyel, az ugocsai, a máramarosi, az ungi) a korábbi közigazgatási beosztást vette alapul. (Lásd: A boldogság felé. Kárpátontúl vázlatos története. Uzsgorod 1975. 77. old.) 1919. április 16-án kelt a Ruszin Népbiztosságnak „RuszkaKrajna" ideiglenes közigazgatási beosztásával kapcsolatos körrendelete, mely szerint öt kerületet állítanak fel: a máramarosit, a beregit, az ungit, a zemplénit és a sárosit. A beregi kerülethez tartozott a „volt Bereg vármegyéből az alsóvereckei, a szolyvai, a latorcai, a munkácsi és a felvidéki járás belefoglalva ezen utóbbiba a tiszaháti járásból Alsó és Felsőremete községeket is", valamint a tiszaháti járásból Kovásznó községet és Munkács városát. (Lásd: MMTVD 6/A 236—237. old.) A Ruszin Népbiztosság rendeletének megvalósulása után a Bereg vármegyei direktórium (Beregszász székhellyel) hatásköre a tiszaháti és a mezőkaszonyi járásokra terjedt volna ki, az említett községek kivételével. A megye ruszin lakossága 1919. április folyamán nem csak megyei, járási és községi direktóriumokat választott, hanem a Ruszin Népbiztosság felügyelete alá tartozó „kerületi tanácsokat" is. Átmenetileg így két megyei jogú szerv is működött, mintegy 10—12 napig az intervenciós csapatok megjelenéséig. A szovjet történészek általunk felhasznált tanulmányai is azt bizonyítják, hogy KárpátUkrajna autonómiájának megvalósulása április második felében csupán megkezdődött, a központi szervek megválasztásával és a politikai biztosok kinevezésével még nagyon is kezdeti stádiumban volt. 68. Bereg vármegye területén a következő politikai megbízottak működtek: A járások szolgabíróságaihoz kinevezett politikai megbízottak: tiszaháti járás: Uhrinyák Lajos, munkácsi járás: Tompa Imre, latorcai járás: Bindász Sándor, szolyvai járás: Werner Ernő. Munkács városához: Salamon Kálmán, Beregszász városához: ifj. Katkó