Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 3–4. (Nyíregyháza, 1982)

Adattár - Németh Péterné: Adatok az 1918–1919. évi forradalmak beregi történetéhez

hoz, 21-et pedig Szatmárhoz csatolt, s egyben elrendelte a két (mezőkaszonyi és tiszaháti) beregi járás egyesítését Vásárosnamény székhellyel. 24. A Bereg megyei tisztviselői karnak több kezdeményezése is volt a Vásárosnaményba helyezendő megyeszékhely ügyének előmozdítására. 1922-ben felépült ideiglenes tahiddal megoldották a Tisza két partja közötti közlekedési gondokat. Gulácsy István alispán már 1920 májusában kérte az illetékes minisztériumokat, hogy gondoskodjanak egy ideiglenes híd megépítéséről. Valószínű, hogy az előbbi felavatásáról van szó 1922-ben, amelynek ünnepélyes átadásával járó reprezentációs költségekről határozott a törvényhatósági bizottság. (A helytörténeti irodalom szerint ugyanis a vashidat 1921-ben kezdik építeni és csak 1925 őszén fejezték be. Lásd Gyarmathy Zsigmond: Vásárosnamény járási székhely. Találkozás Bereggel. Vásárosnamény 1978. 249. old.) A híd átadása után egy hónappal fogadott el a törvényhatósági bizottság egy határozatot a Vásárosnaményban létesítendő hivatali helyiségek és tisztviselői lakások építésével, valamint azok költségeinek biztosításával kapcsolatban. 1922. november 30-án Vásárosnaményban tartották Péchy László beiktatására összehívott megyei közgyűlést is, mivel Tarpán nem tudták megoldani a főispán és kíséretének elhelyezését, de egyben valószínűleg hangsúlyozni kívánták a leendő megyeszékhelyi státust is. Az 1923. szeptember 27-én megjelent XXXV. t. c. ennek a vágyálomnak vetett véget. 25. Szatmár vármegye Hivatalos Lapja 1939. október 26. XXXVII. évf. 37. szám 180. old. 26. Bereg vármegye „katasztrofális közellátása" ügyében 1917 végén, több parlamenti interpelláció is elhangzott, s ezt követően az alispán több igazoló jelentés megírására kényszerült. 1918. január 17-i közigazgatási bizottsági ülésen jóváhagyták Mezőssy László főispán által kezdeményezett fegyelmi eljárást megelőző vizsgálatot dr. Kozma György vm. másodfőjegyző és dr. Weltman Sándor a mezőkaszonyi járási orvos ellen, a közellátás terén tapasztalható visszaélések és a kitört vérhas járvány miatt. Munkácsi Hírlap, 1918. január 27. 28. SzSzmLt. Fotótár. (Bereg vármegyére vonatkozó iratok). Rendezetlen. 28. Uo. 29. Ballá János községi bíró jelentése. Csaroda, 1921. február 7. Beregszászi Levéltár uo. 30. Gulácsy István alispán 1918. december végén kérelmezte nyugdíjaztatását, amit a vármegye törvényhatósága a belügyminiszteri hozzá-