Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 3–4. (Nyíregyháza, 1982)

Adattár - Lekli Béla: Napkor község a XVIII. században és a XIX. század elején (II. rész)

A theutonok és a többi római katolikus lelki üdvéről a XVIII. század végén Gedeon Márton (1773—83) majd testvére Mihály Gedeon (1783—1804) gondoskodik. Az ő idejében kezdik el a parochia épületének munkálatait. Répássy András rövid adminisztrátorsága után (1806) még Hasko Ferencet (1806—1811) is német nyelvismerete miatt helyezi az egri püspök a Borsod megyei Tibold-Daróczról Napkorra („ ... ob Linquae Germanicae peritiam..."). Rummel József (1811—1820), Ribáry János (1820—1835), Vavrik János (1834—1840), Szinay Ferenc (1840—1858), Beiczig István (1858—1874), Dósa József (1874—1888), majd Kovács Mátyás követik őt a XIX. század folyamán a napkori római katolikus egyházközség élén. A can. visitatio után szolgáló plébánosnak (Hasko Ferencnek 1806— 11) családja nem volt. Mindössze egy 45 éves szakácsnője, egy jó hírű úrhelyi magyar lány, Dobray Mária, aki már harmadik éve szolgált itt. Egy 40 éves, nős kassai férfi is dolgozott a parochián, Muszka János, aki foglalkozása szerint kovács volt, de itt a kert gondozása, favágás és mezei munka volt a feladata. Egyik sem falubeli. A különböző papi szolgáltatásokért (mise, házasságkötés, stb.), valamint a plébános földjének termékéből adódó jövedelem összesen 705 Rhenus forint, azaz 141 arany. Ennyi jövedelemmel még a falut ekkor birtokoló Kállay közül (László, Miklós, János, Wolfgang, Leo) sem biztos, hogy mindegyik rendelkezik. A papnak egyébként ekkor 38 lugerum (hold) szántója, fél hold falun kívüli kertje és 12 hold rétje van. (Nem feltétlenül szőllőskertre kell gondolni. A kapásokat is körül kellett keríteni, mivel a jószágokat a határban egész évben mindenütt lehetett legeltetni — a két „járás"-nyi, nyomásnyi élő vetést és a kaszáló rétet — egy kaszálásig! — leszámítva.) Ez kereken három féltelkes jobbágy ingatlana (Napkoron fél telek a legnagyobb jobbágytelek!) A napkori egyházközség templomőre (harangozó egyházfi), a sváb nemzetiségű Fischer József, jámbor életű, jó erkölcsű, aki tisztségét méltóképpen ellátja. Amiként a helybéli közösség és a pap veszi fel, ugyanúgy ők is bocsátják el tisztségéből. Az iskolamester vagy orgonista (kántor) a Szatmár megyei születésű Knant Jácob, nős, jámbor, rendezett életű. Öt is az egyházközség, valamint a pap alkalmazza és mozdítja el. Összes évi jövedelme (a szolgáltatásokból, szántóból, rétből, kertből) 345 Ft, azaz 69 arany. A napkori anyaegyházban az egyházközség által az 1810-ig felvett Margaritha Martin a szülésznő. Sváb nemzetiségű, római katolikus, 46 éves. A fiókegyházakban helvét vallású szülésznők vannak, akik szükség esetén a katolikus gyereket is megkeresztelik.