Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 3–4. (Nyíregyháza, 1982)

Adattár - Lekli Béla: Napkor község a XVIII. században és a XIX. század elején (II. rész)

— mint fentebb láttuk — pontosan is megállapítható a napkori svábok eredete: közvetlenül Rakamaz és Fény helységekből kerültek Napkorra (közvetve Dél-Németországból!) Az egyik szerződés (contractus) így szól: „Alább írtak agyuk tudtára mindeneknek az kiket illik ezen Levelünknek rendiben, hogy nálunk lévén Rakamazrul ezen Tettes Ns Zabolcs vrgye Helységebül becsületes N. N. Sváb Emberek akik ezen Napkor nevű Helységünkben Lakóul ajánlották magokat, ily Contractusra, vagyis földünkön leendő lakásokért, egyezésre lépünk. Először: . . ." Ezután következik a szerződési feltételek leírása, majd Nyiczky Magdolna, és N. Kállay Ferenc és László aláírása. A másik, N. Kállay Ferenc által aláírt szerződés is egyértelműen mutatja, hogy honnan történt közvetlenül a betelepítés: „Alább meg irt ezen Contractuális extradatált Levelem mellett, az Napkori Taxas fundusaimra fogadtam be Taxasimnak, nállam lévő Finyi Tettes ris Szatthmar Vrgyében ingremiált Helységbül való becsületes lakos Svabb embereket, olly conditioval, hogy szolgálatot tartozzanak esztendő által Taxában tenni." A „taxasok" (taksások) azok a jobbágyok voltak, akiknek sikerült a robotot s többnyire a természetbeni járandóságokat is pénzen, taxával megváltani. A legtöbb előnyt az biztosította számukra, hogy nem az egyes jobbágyak szerződtek a földesúrral, hanem az egész község, vagy annak egy része (mint adott esetben is!) együttesen. Ilyenkor ugyanis a népesedésből, a technika fejlődéséből, stb. adódó gyarapodás elsősorban a jobbágyoknak vált a javára mindaddig, amíg a földesúr a taxát meg nem. emelte.(10) Sajnos, nincs adatunk arról, hogy meddig maradhatott a napkori jobbágyok egy része taxás. Az úrbéri összeírás szerint Kállay Ferenc jobbágyai már nem taksások. Ök bizonyára nagyon gyorsan (1772 előtt) elvesztették kedvezményeiket. Hogy miért éppen Rakamazról és Fényről történt a betelepítés? Talán azért, mert ezekben a helységekben voltak legközelebb svábok. Lehetséges, hogy a XVIII. század eleji első betelepítési hullámban nagyobb számban kerültek e helységekbe, mint amennyire ott szükség volt, vagy a majdnem két generációnyi idő alatt túlságosan megszaporodtak. Lehetséges, hogy a Kállayak a — valószínűleg hagyományosan — római katolikusok birtokában álló Szent István templomhoz kerestek katolikus hívőket. Legvalószínűbb azonban az, hogy az ugyancsak magyarkodó Kállay famíliát praktikus okok befolyásolták. Mivel birtokaik a szatmári Panyolától és Kértől, elszórtan a tiszamenti Lökig helyezkedtek el, volt lehetőségük meggyőződni a svád munkaerő megbízhatóságáról. A Nyírség legrégibb, legjelentősebb magyar földesúri famíliája, a Kállayak.,