Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 3–4. (Nyíregyháza, 1982)

Tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye és Nyíregyháza történetéhez - Filep János: Az egységes falusi ifjúsági szervezetek (EPOSZ) Szabolcs-Szatmár megyében 1948–1950

den területen való fellendülése közepette érkeztek el 1950. június 17hez, a DISZ alakuló kongresszusához. A kongresszuson megyénk ifjúságát 17 küldött képviselte, ebből 13 EPOSZ, 2 SZIT-tag, 2 fő pedig diák volt. A DISZ megalakulásával az EPOSZ-szervezetek megszűntek, a tagok további munkája már az ifjúsági szövetség keretein belül folytatódott. Az EPOSZ-szervezetek története bár időben nem hosszú, de eseményekben annál gazdagabb korszakot ölel fel. Története arra az időszakra esik, amikor hazánk a szocialista építés általános kibontakozásának útjára lépett. Ez sok vonatkozásban meghatározta cselekvését, kedvező feltételeket teremtett a munkához. Szervezeteink igyekeztek élni ezekkel a lehetőségekkel. A fiatalok százait irányították a népgazdaság különböző ágazataiba. Az egykori EPOSZ-tagok közül sokan lettek társadalmunk kiváló munkásai, néphadseregünk megbecsült tisztjei, párt- és állami funkcionáriusok, vagy az ifjúságot nevelő pedagógusok. Az EPOSZ-szervezetek munkájának nagy érdeme, hogy elősegítette az ifjúság demokratikus szellemű nevelésének kibontakozását, és aktivizálását a társadalmi feladatok megoldására. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy legfontosabb célkitűzéseit sikeresen és eredménnyel teljesítette. A dolgozatban arra törekedtem, hogy a megszabott kereteken belül, az írásos forrásokra támaszkodva, ha nem is minden részletre kiterjedően, de viszonylag átfogó képet fessek az EPOSZ megyei szervezeteinek történetéről. Bemutatni azt a küzdelmekkel és akadályokkal tűzdelt és mégis szép eredményeket hozó utat, melyet megyénk parasztifjúsága 1948 tavaszától az egységes ifjúsági szövetség (DISZ) megalakulásáig megtett. Hogy ez mennyire sikerült, döntse el az olvasó. Jegyzet 1. Lásd: Orosz Szilárd: Szabolcsi Ifjúság (Tanulmányok és adatok Szabolcs-Szatmár megye demokratikus és kommunista ifjúsági mozgalmának történetéből 1945—1970) Nyíregyháza, 1970. 39—42. p. 2. „ .. . A parasztifjúság volt a múltban a magyar nép legelhagyatottabb, legmostohább gyermeke. Ezen a téren éppen szervezeti széttagoltsága miatt még a magyar demokrácia idejében is a parasztifjúság kevesebbet kapott az új idők gyümölcséből, mint a városi ifjúság. Tetézte ezt még az is, hogy éppen szervezetlensége és széttagoltsága miatt jobban ki volt téve a reakciós népellenes befolyásoknak." Rákosi Mátyás: Az ifjúságról Ifjúsági Könyvkiadó, Budapest, 1953. 18. p.