Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 3–4. (Nyíregyháza, 1982)

Tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye és Nyíregyháza történetéhez - Filep János: Az egységes falusi ifjúsági szervezetek (EPOSZ) Szabolcs-Szatmár megyében 1948–1950

Az értékelés egyértelműen a földművesszövetkezeti mozgalomra utal, amikor megállapítja azt is, hogy „általánosságban nem kielégítő a tszcs-be való részvétel." A földművesszövetkezetek felé való orientálódásnak sajátos oka volt. A földművésszövetkezetek ugyanis nagyobb anyagi bázissal rendelkeztek, nagyobb lehetőséget biztosítottak a fiatalok kulturális, szórakozási igényeinek kielégítésére, s ez vonzotta őket. A földművesszövetkezetekben ezért viszonylag elég magas volt a fiatalok száma. Nem olyan magas azonban, mint ahogyan azt a „Szabolcsi Ifjúság" című kiadványban olvashatjuk, mely szerint: „ .. .Szabolcs megyében 1950 végén 21 774 EPOSZ-ifjú földművesszövetkezeti tag volt."(49) Ez súlyos tévedés, és a forrás helytelen kezelését is tükrözi, mert 1950 végén már nem volt EPOSZ, másrészt ez a közlés nem Szabolcsra vonatkozik, és nem az 1950 évvégi adatokat tartalmazza. Egy SZÖVOSZ-jelentés szerint 1949. december 20-án Szabolcsban a földművesszövetkezeteknek 10 543 fiatal tagja volt.(50) Tehát csak fiatal, és nem EPOSZ-tag. Ugyanis az EPOSZ-tagság száma ekkor még a 10—12 ezer körül mozgott .. . A Nyírségi Néplap 1950. január 6-i száma — ahonnan a Szabolcsi Ifjúság szerzője az adatokat vette — a 21 774 főt nem Szabolcsra, hanem Pest megyére vonatkozóan közli és 1949 végére. Ez viszont lényeges különbség, ezért is tartottam szükségesnek, hogy a kérdés helyesbítésére ilyen formában kitérjek. A termelőszövetkezeti mozgalmat illetően sokkal lassúbb volt az előrehaladás. A források továbbra is arról adnak számot, hogy a parasztfiatalok számarányukhoz mérten nem vesznek részt megfelelően a termelőszövetkezeti mozgalomban. Az igazsághoz tartozik azonban, hogy a kezdetben megalakult termelőszövetkezeti csoportokban dolgozók rossz munkakörülményei, az alapvető szükségleteket alig biztosító jövedelmek nem gyakoroltak vonzó hatást a fiatalokra. Hosszabb időre volt szükség, hogy a parasztfiatalok is meggyőződjenek a termelőszövetkezeti gazdálkodás hasznosságáról, előnyeiről. A megyei ifjúsági vezetés több esetben foglalkozott a termelőszövetkezeti csoportok szervezésének feladataival. Állandó jellegű törekvése volt meggyorsítani a parasztfiatalok tszcs-be való belépését. Ezt célozta az EPOSZ megyei bizottságának 1950. február 8-i határozata is, amely többek között kimondta, hogy az ifjúságot fokozottabban be kell kapcsolni a termelőszövetkezeti csoportok munkájába. A határozat előírta, hogy az alapszervezeti taggyűlésre elő kell készíteni egy-két olyan fiatalt, aki ott a nyilvánosság előtt bejelenti belépését a tszcs-be. A tszcsfiatalok pedig szólaljanak fel a tszcs mellett.(51)