Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 3–4. (Nyíregyháza, 1982)

Tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye és Nyíregyháza történetéhez - Filep János: Az egységes falusi ifjúsági szervezetek (EPOSZ) Szabolcs-Szatmár megyében 1948–1950

elején egynapos közös megyei ifjúsági értekezletet tartottak, és a dobo­gókői program alapján kidolgozták a megyére vonatkozó feladatokat. Eredményeként február hónapban 12 községben alakult előkészítő bi­zottság, melynek feladata volt segíteni az EPOSZ helyi szervezetének megalakítását. Az EPOSZ megyei szervei március 16. után jöttek létre, Mátészalkán például március 22-én.(10) Az EPOSZ-szervezetek létrehozásának egyik sajátos vonása volt a közigazgatási szervektől kapott konkrét segítség. A Szabolcs megyei al­ispán például március 23-án kiadott utasításában hívta fel a községi elöl­járóságokat, hogy az „EPOSZ helyi csoportjának megalakítását a legrö­videbb időn belül — a volt ifjúsági szervezetek tagságának bevonásával — tegye lehetővé . . ., a község arra legalkalmasabb igénybevehető épü­letét EPOSZ-otthonnak utalja ki." A Szatmár megyei alispán pedig már­cius 25-én szólította fel a közigazgatás helyi vezetőit: „ . . . adjanak meg minden segítséget a most alakuló egységes szervezetnek."(ll) Az alispáni rendeletek hatására az esetek többségében — hagyomá­nyos módon — dobszó útján hívták egybe az alakuló ülést, ahol legin­kább a községi jegyző vagy bíró elnökölt. Több helyen egyenesen az al­ispáni rendeletre hivatkozva mondták ki a megalakulást. Nyírtasson pél­dául április 5-én az alakuló ülésen a jegyző ismertette a megjelentek előtt az alispán fentebb említett rendeletét, majd felkérte a jelenlévőket, hogy a „FISZ, MADISZ és SZIM-szervezetek helyébe az EPOSZ helyi csoportját alakítsák meg." Amikor az alakulás megtörtént, „EPOSZ-ott­honnak a községi elöljáróság és a Nemzeti Bizottság tagjai a volt gróf Vay Miklós-féle kastély nagytermét jelölte, illetve utalta ki."(12) Számos helyen hasonló módon történt a szervezet megalakítása. A közigazgatás közreműködése bizonyos előnnyel is járt. Törvényes keretet adott az alakulásnak, mindenütt jegyzőkönyvileg is dokumentál­ták a szervezet megalakulását. Biztosította az anyagi eszközöket — he­lyiség, felszerelés, stb. — a szervezeti élet megindulásához. A közigaz­gatás bekapcsolódását és segítését ilyen értelemben tehát hasznosnak lehet minősíteni. Jó volt ez a segítség azért is, mert az új megyei ifjúsági szervek (MINSZ, EPOSZ titkárság) szervezeti gyengeség és politikai tapasztalat­lanság következtében nem tudták kellően átfogni és irányítani a szer­vező munkát, segíteni a politikai és szervezeti élet megfelelő kialakítását. A munka nagy része a helyi erőkre nehezedett. Magára a falusi ifjúság­ra, a párt és népi szervek helyi vezetőire, akik odaadással, lelkesen bá­báskodtak az EPOSZ születésénél. Ez a helyzet méginkább növelte a közigazgatás közreműködésének jelentőségét, jó szolgálatot tettek az EPOSZ szervezeti kialakításában.

Next

/
Thumbnails
Contents