Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 3–4. (Nyíregyháza, 1982)

Tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye és Nyíregyháza történetéhez - Filep János: Az egységes falusi ifjúsági szervezetek (EPOSZ) Szabolcs-Szatmár megyében 1948–1950

FILEP JÁNOS: Az egységes falusi ifjúsági szervezetek (EPOSZ) Szabolcs-Szatmár megyében 1948-1950 „Folytassuk a magyar kommunista ifjúsági mozgalom történetének feltárását, elevenítsük fel és őrizzük meg hagyományait." (KISZ IX. kongresszusa) Az Egységes Parasztifjúság Országos Szövetsége (EPOSZ) megyei tevékenységének bemutatásával szeretnék hozzájárulni megyénk ifjúságtörténetének átfogóbb megismertetéséhez. A dolgozat megírására késztetett az a körülmény is, hogy az ifjúsági mozgalom történetéről nagyon kevés feldolgozás jelent meg eddig, s a megjelent írások pedig alig, vagy méltánytalanul leszűkítve érintik ezt a kérdést.(l) Az EPOSZ-szervezetek megalakulása és működése idején megyénk még kizárólag agrár jellegű volt, s az ifjúság túlnyomó többségét a parasztfiatalság képezte. Ezért is szükséges, hogy a ma ifjúsága jobban tájékozódjon, részletesebb ismereteket kapjon az 1948—1950-es ifjúsági mozgalomról, azokról a harcokról, küzdelmekről, amelyek a későbbi évek munkáját megalapozták, és elvezettek az ifjúság egészét átfogó egységes szervezet megteremtéséhez. 1948 tavaszán, amikor az EPOSZ-szervezetek létrehozását meghirdették, a magyar demokrácia is nagy történelmi lépés előtt állt. Az 1947. évi országgyűlési választások óta bekövetkezett mélyreható változások: az MKP győzelme, a reakció eltávolítása a parlamentből, a bankok államosítása a politikai és gazdasági hatalomban is új helyzetet teremtett. Napirendre került a munkásosztály egységes marxista—leninista pártjának megteremtése, a két párt — a kommunista és a szociáldemokrata párt — egyesítése, s ezzel befejeződött a proletárdiktatúra létrejöttének folyamata. Az egyesült párt a Magyar Dolgozók Pártja programnyilatkozata megfogalmazta a szocializmus építésének feladatait, mely magába foglalta a szocialista államhatalom, a szocialista iparosítás, a mezőgazdaság szocialista átszervezése és a kulturális forradalom megvalósítását. Ebben az új helyzetben egyáltalán nem volt közömbös, hogy az ifjúság hogyan