Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 3–4. (Nyíregyháza, 1982)

Tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye és Nyíregyháza történetéhez - Szabó József: Dolgozók tanítóképzője Nyíregyházán 1946–1949

dalmi aktivitás jellemezte. Mindig voltak közöttük olyanok, akik az iskolai munkájukon túl baloldali párt, ifjúsági, s egyéb társadalmi szervezetekben aktívan tevékenykedtek.(48) írásbeli forrásból tudjuk, hogy az 1949-es májusi választást előkészítő politikai agitációs munkába a dolgozók tanítóképzőjének növendékei közül sokan bekapcsolódtak. Iskolagyűlést tartottak, melyen az összes osztály részt vett. Az igazgatói megnyitó után Hadházy Lajos tanár, tanulmányi szakfelügyelő beszélt a népfrontba tömörült pártok haladó programjáról. A gyűlés végén a tanulók elhatározták, hogy nem csak maguk adják le szavaztukat a Hazafias Népfront programjára, hanem felajánlják a Népfront helyi bizottságának a választás idejéig hátra lévő időre vidéki agitációs munkájukat. A felkészülés érdekében szeminárium rendezését határozták el. Az agitációs munkára felkészítő előadást Nyúlási Imre, Hadházy Lajos tanárok, valamint Orosz Béla népi kollégista negyedéves tanuló tartották. Több növendék a választás napján is segítségével működött közre.(49) Az ötödévesek szóbeli képesítő vizsgája 1949. július 1—2-án volt. Mihályovszky János elnöknek a tantárgyakkal kapcsolatos megjegyzései azt mutatják, hogy a tanári kar nagy igyekezettel munkálkodott a demokratikus szellemben való oktatáson és nevelésen. A magyar dolgozat címe „A szocializmus eszméi József Attila verseiben, és ami ezekből már megvalósult." A jelöltek zöme a tétel lehetőségeivel élve igen jól hasonlította össze a múltat és a jelent a szociális helyzet alakulása szempontjából, s mérték le a népi demokrácia fejlődéseként mutatkozó eredményeket. Jól ismerték József Attila költészetét. Problémalátásuk is megfelelő. A nagy többség munkája stílus és helyesírás szempontjából is kielégítőnek mondható. A szóbeli feleletekből látszott, hogy az irodalom tanítása nem elszigetelten önmagáért történt, hanem „a gazdasági és társadalmi kérdések jobb megértése érdekében." A nevelési ismeretekből írt dolgozat címe „A nevelés célja és a szocialista társadalom" volt. A kidolgozásból látszott, hogy a tanulók helyesen látták a népi demokrácia közoktatáspolitikai célkitűzését, s a lehetőségeknek megfelelően ismerték már a szovjet nevelés elméleti és gyakorlati eredményeit is. A szóbeli feleletek s a gyakorlati tanítások eredményei is mutatták, hogy a tanítójelöltek kellően felkészültek voltak. A történelem feleletekből érződött, hogy a társadalmi fejlődést megrajzolva, „marxista szellemben munkálták át" a tananyagot. A napi politikai problémákkal való kapcsolatteremtésre is minden alkalmat megragadtak. A jogi és társadalmi ismeretek feleletekből a jelöltek napi politikai tájékozottsága, értékelő képessége derült ki megnyugtatóan. Folytathatnánk tovább a tantárgyak értékelésére vonatkozó elnöki