Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 3–4. (Nyíregyháza, 1982)

Tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye és Nyíregyháza történetéhez - Szabó József: Dolgozók tanítóképzője Nyíregyházán 1946–1949

A nevelést illetően a legfontosabb eredmény, hogy az osztály közösségi szelleme kitűnő. A mindennapi kérdések című tantárgyat az ifjúság „demokratikus szellemben való nevelése" érdekében a tanárok különösen fontosnak tartják.(15) így zajlott le a Nyíregyházi Református Tanítónőképző Dolgozók Tanítóképző Intézete első küzdelmekkel teli tanéve. Tapasztalatai segítségül szolgálhattak az intézménytípus kiépítéséhez, amely csak az 1946/ 47. tanévben vált szélesebb méretűvé. Ez az első tanév megmutatta az intézet vezetésének és nevelőtestületének lelkes odaadását, a nehéz körülmények közötti helytállását, amellyel segítette és szolgálta a felszabadulás utáni átalakuló magyar művelődéspolitikát. De bizonyítja azt is, hogy nehéz időben mennyire egymásra tud találni az ember, iskolai viszonylatban a tanár és a diák. 1946 nyarán a megjelent 84082/1946. III. sz. VKM rendelet arra hívta fel a figyelmet, hogy a dolgozók iskoláinak elsősorban azon típusait kell szervezni, amelyeknek végzett növendékei majd a ,, .. . falu, a nép közé kerülnek vissza, tehát szükségesnek mutatkozik új óvónőképzők és tanítóképzők megszervezése a dolgozók számára." A rendelet 20. §-ának 5. pontja alapján „ ... olyan tanulni vágyó dolgozókból akik érettségivel rendelkeznek, V. év szervezésére is lehetőséget kell adni." Szeptember első napjáig 17-en jelentkeztek gimnáziumi érettségivel rendelkezők, akik a tanítóképző sajátos tárgyaiból különbözeti vizsga engedélyezését, majd pedig az V. osztályba való felvételüket kérték. Porzsolt igazgató „a kibontakozás útján lévő általános iskola szükségleteire tekintettel" kérelmet terjesztett fel a vallás és közoktatásügyi miniszterhez. Kérte, hogy a 17 ötödévre jelentkezőnek hathetes előkészítő tanfolyamot rendezhessenek a különbözeti vizsga anyagának elsajátítása érdekében. A vizsga tárgyai pedig az ember teste és egészsége, neveléstan, tanítástan és módszertan, ének, zene, rajz, kézimunka és gazdasági ismeretek voltak. Azok, akik sikeres különbözeti vizsgát tesznek, október 15-én kezdenék a tanítóképző V. osztályát, s tekintettel a későbbi kezdésre, ezen évfolyam tanéve június végéig tartana. A tanári testület arra vonatkozóan is biztosítékot ígért, hogy érdemteleneket, felkészületleneket, csupán konjukturális okból oklevélhez jutni akarókat nem fog képesítő vizsgára bocsátani.(16) Az előbbi rendelet nyomatékosan arra is felhívja a figyelmet, hogy a dolgozók iskoláinak hozzáférhetővé tétele a mezőgazdasági dolgozók számára, a tankerületi főigazgatók fő gondja legyen. Gacsályi Sándor a debreceni tankerület főigazgatója 1946 október 1-én leiratot intézett Porzsolt Istvánhoz, miszerint a Népi Művelődési Intézet arról értesítette, hogy Üjfehértón 14 olyan paraszt dolgozó van, akik tanítóképzőt akarnak végezni. Ha ebből a törekvésből paraszt dolgozók tanítóképzője ala-