Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 3–4. (Nyíregyháza, 1982)

Tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye és Nyíregyháza történetéhez - Sallai József: A népi kollégiumok Nyíregyházán 1946–1949

nyíregyházi népi kollégiumok nevelő munkája szerves része a város és a megye közoktatásának, fontos szerepet vállalva mind az iskoláztatás kiterjesztésében, mind a nevelés korszerűbbé tételében. A dolgozat témáját tehát e központi kezdeményezésre, de széles körű helyi társadalmi összefogással létesített, szervezetileg a NÉKOSZ-hoz tartozó nyíregyházi kollégiumok megalakulásának és működésének vizsgálata képezi. A felszabadulás után a nyíregyházi internátusok az iskoláknál is nehezebb helyzetben voltak. Egyesek (Kossuth Gimnázium, Kálvineum tanulóotthona) átmenetileg meg sem nyitották kapuikat, de a többiek is csak nagy-nagy erőfeszítéssel tudtak működésükről, az élelmezés megszervezéséről, a tárgyi feltételek biztosításáról, a diákotthononkénti 20 —60 férőhely betöltéséről gondoskodni, mert — a korábban sem számottevő, ekkorra pedig már teljesen értéktelenné vált iskolai alapítványok hiánya miatt is — a tanulni vágyó fiatalok tömegei számára drágák voltak. Fenntartóik az állami tanítóképző tanulóotthona kivételével az egyházak voltak. Ezek mellett nyílt meg már 1945 augusztusában a községi kereskedelmi iskola mintegy 40 tanuló befogadására alkalmas tanulóotthona.(5) A dolgozó osztályok művelődésének fejlesztése, illetőleg ennek társadalmilag és politikailag egyaránt sürgető programja azonban Nyíregyházán további gyors kollégiumi fejlesztést igényelt, mert a megye középiskolái — a sajátos települési szerkezetből is adódóan — a megyeszékhelyen koncentrálódtak. Rajta kívül ekkor csak Kisvárdán és Nagykálióban működtek középiskolák. Ilyen előzmények és feltételek között érkezik meg 1946 júliusában az alispánhoz Rajk László belügyminiszter már idézett rendelete a Népi Kollégiumokat Építő Mozgalom támogatása ügyében: „Elhatároztam, hogy vármegyénként már a legközelebbi iskolaév kezdetén 50—100 személyes középiskolás kollégiumot állítok f el.. . Kötelességévé teszem Alispán, Polgármester úrnak, hogy a mozgalmat, jelen rendeletemet a pártközi értekezleten ismertesse, vigye a kérdést a Nemzeti Bizottság elé, és hasson oda, hogy e mozgalmat a törvényhatósága területén társadalmi mozgalommá szélesítse ki, s ennek érdekében vegye igénybe a helyi sajtó támogatását is, hogy a helyi pártszervezetek, demokratikus szervek és egyesületek a mozgalom célját teljes egészében magukévá tegyék és annak megvalósítását mind erkölcsileg, mind anyagilag legteljesebb mértékben támogassák . . ."(6) A szervezés azonnal megkezdődött, mert augusztus 15-ig jelentést kellett adni a belügyminiszternek a kollégium elhelyezéséről, felszereléséről, fenntartásáról. Július 30-án — pártközi értekezleten — elvi döntést hoznak a kollégium megalakításáról, továbbá arról, hogy ennek részletes működési szabályzatát az augusztus 2-i, újabb értekezlet elé kell