Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 3–4. (Nyíregyháza, 1982)

Tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye és Nyíregyháza történetéhez - László Géza: Szabolcs és Ung közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék népházügye a Horthy-korszakban

rad, pedig már mindent kieszeltek a pénzszerzésre. Ujabb kísérlet, próba, valahogy mégiscsak megteremtődött a berendezés. Szabolcsban a kultúrház berendezése elég egyszerű: padok, székek, egy-két ajándékozott régi szekrény, rádió asztalkával."(108) Az előzőeket igazolja a nyírmihálydi népház berendezése is, amely 10 asztalból és néhány lócából állt.(109) A Büdszentmihályi Gazdakör székházának berendezését 1930-ban még székekkel, fogasokkal, villanylámpákkal kellene kiegészíteni, de erre csak 1938-ban kap segélyt az FM-től.(llO) Bár a népházak egy részében a nagyterem mellett vetítőkamra is létesült, készülékre alig találunk példát. Az építtetők valószínűleg arra számítottak, hogy majd később fel tudják azt szerelni, és mozielőadások rendezésével jövedelemre is szert tehetnek. Másrészt a vármegyei iskolánkívüli népművelési bizottságnak is voltak vetítőgépei, amelyeket a vidéken tartott előadásokhoz adott kölcsön. A Rakamazi Faluszövetségi Fiók 1928-ban rendezte be mozgófénykép előadásra népházát.(lll) Rádióra találunk példát a Kemecsei Gazdakör székház—népházában, amely ennek vásárlására kb. 1932-ben kapott segélyt az FM-től. A gazdasági népház felett az az erkölcsi testület rendelkezett, amely államsegéllyel felépítette. Több részvétele esetén ez a jog a hozzájárulás arányában oszlott meg. Az igazgatás a választmány hatáskörébe tartozott. Ez 6—12 tagból állhatott, amelyet a népházat létesítő erkölcsi testület 3 évre választott. Feladatkörébe tartozott a népház fenntartására és rendeltetésszerű használatára vonatkozó minden ügy (pl. jogában állt a házirend ellen vétők kitiltása a kultúrházból). Neki kellett megválasztani a különböző tisztségviselőket (gondnok, jegyző, ellenőr). A gondnok feladatkörébe tartozott a berendezési tárgyak leltárbavétele, a gazdasági népházalap kezelése (ez a népház vagyona: használati díjak, adományok, stb.) a bevételekkel és kiadásokkal járó adminisztráció, az évi költségvetés és zárszámadás összeállítása, s ez utóbbinak a választmány részére való bemutatása. A gondnok e munkák elvégzéséért tiszteletdíjat kaphatott. Munkáját a választmány elnöke, vagy külön ellenőr vizsgálta felül.(112) A jegyző vezette a választmányi üléseken a jegyzőkönyvet, ő bonyolította le a levelezéseket és végezte a népház könyvtárával kapcsolatos teendőket.(113) A népházak takarítását a szolgára bízták, aki ezért lakást(114) vagy díjazást(llö) kapott. Sok esetben a népházak csak időszakosan voltak nyitva. Megoldatlan volt a vezetés kérdése, amely talán éppen a rendszeres anyagi támogatás elmaradásából adódott.