Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 3–4. (Nyíregyháza, 1982)

Források a XVII–XIX. századból - Kávássy Sándor: Ismertetések a régi Szatmárról

II. Több helység is van, amiről azt állítják, hogy a megye jogható­ságához tartoznak; ezekről másutt emlékeztünk meg. Ilyenek pl. Debre­cen**, Ecsed és mások. E helységek ui. több megyével is határosak és távolról sem tartoznak csak egy megye hatósága alá, és így korántsem egyszerű eldönteni, vajon melyik vármegyéhez kell, hogy számítsuk azo­kat. A kétségtelenül Szatmárhoz tartozókat a következőkben soroljuk fel. III. A legfontosabb Nagybánya***, németül Hungarische Neustadt****, Istvánffynál: Rivulus Dominarum (Asszonyok patakja). Egykor a ma­gyar királynék jegyajándéka volt,(7) bányái amelyek aranyban és ezüst­ben igen gazdagok, a régi szép időkben bő termést adtak, a háborúk óta azonban elhanyagoltak, amint arról Koleserius(8) ismert munkája rész­letesen is tájékoztat bennünket. Szatmártól kb. 6 mérföldnyire(9) fekszik, várát — mint általában — házak veszik körül, és már csak ezért is a szabad királyi városok közé kell számítani.(10) A város az erdélyi határtól mintegy 2 mérföldnyire, a Zazar folyó partján kies helyen terül el, legfőbb ékessége a jezsuita atyák rendháza, akiket a kegyelet és nagyméltóságú és főtisztelendő Ma­tyasovszky László nyitrai püspök stb. úr(ll) nagylelkűsége és bőkezűsé­ge helyezett ide. Említésre méltó még, hogy az előző évszázad vége felé, nem mesz­sze a régiektől, új érclelőhelyet fedeztek fel, amit magyarul Újbányának hívnak, s ez — főként Steinville István gróf(12) őméltósága buzgó irá­nyítása révén — pótolni fogja az elhanyagolt régi bányák terméskiesé­sét. IV. Csenger vára 2 magyar mérföldre van Szatmártól. Nemrég még Melith Pál báróé volt(13), aki a belháborúk során a császáriak ellen ví­vott küzdelemben esett el. özvegyét Prynius(14) vette feleségül, és azt mondják, hogy maga a vár is az övé lett. A kis mezővárost kálvinisták lakják, akiknek Szatmáron főiskolai tanulmányokra előkészítő kollé­giumuk (Collegium Generálé studiorum) van, az ékes szólást azonban Németiben adják elő. V. Erdőd Szatmártól kb. 2. mérföldnyire lévő vár, napjainkban már csupán romjai láthatok, a hozzá tartozó birtok hajdan sokkal nagyobb volt. Az alatta elterülő mezővárosnak dísze az ott lévő tekintélyes nagy­ságú templom. Lakosai főleg kálvinisták, határában pedig híres borok te­remnek. VI. Károly Károlyi Sándor gróf nemzetségének ősi fényét napjain­kig híven őrző díszes vár. A körülötte elterülő kis mezőváros — mint általában mondják — három mérföldre van Nagybányától,(15) s ugyan­ennyire Szatmártól is.(16) Latinból fordította: IVÁNYI SÁNDOR

Next

/
Thumbnails
Contents