Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 3–4. (Nyíregyháza, 1982)

Tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye és Nyíregyháza történetéhez - László Géza: Szabolcs és Ung közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék népházügye a Horthy-korszakban

gálta, másrészt az előzőekben tárgyalt népház feladatait is teljesítette. Ez utóbbira az anyagi támogatással egyidőben kötelezettséget kellett vállalni az egyesületnek. A népházkezelési szabályzatban a népház létrehozásának célja a következő módon nyert megfogalmazást: hivatása, hogy a községben' gazdasági foglalkozású lakosság társadalmi, szellemi és gazdasági haladásának központja legyen és otthonul szolgáljon minden olyan törekvésnek, amely a fent körülírt célt szolgálj a. (7) Az iskolánkívüli népművelésnek mindenkor, a falu lakosságát szolgáló gazdasági és kulturális egyesületeknek pedig alkalomszerűen helyet kellett biztosítani benne.(8) A népházak építésének anyagi segítségével lehetőség nyílt arra, hogy a falusi lakosság iskolánkívüli művelődésének tárgyi feltételei javuljanak. Ugyanis az iskolánkívüli népművelésnek országosan nagy problémája volt a megfelelő előadótermek hiánya. Szabolcs megyében is nagy nehézséget okozott a helyszűke. „Az iskolatermek talán elég nagyok lettek volna egy kisebb létszámú tanfolyam befogadására, de nem elég az esti előadások hallgatóinak s még a műkedvelő előadások, ünnepségek lebonyolítására. Különben az iskola sok irányban lefoglalt. Aztán az iskola: a felnőtt lakosság nemigen szeret újból iskolába járni."(9) — írja Jákváry Kálmán a vármegyei iskolánkívüli népművelési bizottság titkára. Hogy a népházra, vagyis egy olyan épületre, amelyben belépődíj nélkül vagy csekély belépődíj ellenében szórakozhat, művelődhet, összegyűlhet a község lakossága, milyen nagy szükség van, azt a népházsegély és kölcsön iránti kérelmek indoklásai is bizonyítják: „A rendelkezésre álló terem befogadóképessége 200 személy. Egy-egy ismeretterjesztő előadásról, népművelési estéről százával mennek az emberek vissza, mert nem tudjuk őket elhelyezni"(10) — írja a Tiszalöki Földműves és Gazdakör vezetősége. Az előbb említett létszám nagyságát kritikával kell kezelnünk, mert feltehető, hogy a kérelmező a népházépítéshez kért segély megszerzése érdekében némi túlzásba bocsátkozhatott. Viss községben is azért kellett az iskolánkívüli népművelési előadásokat az egyházaknak átvállalnia, mert a község nem tudott helyet biztosítani ilyen célra.(11) Más községek a népház felépülésétől a község népi kultúrájának önálló irányítását és fejlesztését, a helyi társadalom öszszefogását, nevelését, az önművelődéssel kapcsolatos társadalmi élet megvalósítását, a súlyos anyagi gondokkal küzdő lakosság helyes politikai irányban való tartását várják.(12) A népházak történeti előzményének tekinthetjük az angol, amerikai