Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 3–4. (Nyíregyháza, 1982)

Források a XVII–XIX. századból - Kávássy Sándor: Ismertetések a régi Szatmárról

oszlására mégis igen értékesek. Jelentős teret szentel Szatmár bemutatására Magyarországnak s a hozzákapcsolt tartományoknak állapot ja statisticai és geographiai tekintetben című munkája IV. kötetében (Pest, 1839. 255—327. 1.) Fényes Elek is. Minthogy régi Szatmáron ezúttal a feudalizmus korabeli Szatmárt kívánjuk érteni, szemlénket Fényes másik közismert munkája, a Magyarország leírása felemlítésével zárjuk, melynek II. kötetében (Pest, 1847. 395—406. 1.) szintén találni egy fejezetet a megyéről. Az alábbiakban a régi Szatmárról szóló ismertetések és leírások négy jeles darabját nyújtjuk át az olvasónak, éspedig: 1. a Topographia Magni Regni Hungáriáé vonatkozó fejezetét, 2. Bél Mátyás kéziratát, mely első alkalommal ezúttal lát napvilágot, 3. Windisch művének Szatmárral foglalkozó részét, végül 4. Ludovicus Nagy munkájának idevágó fejezetét. A kiválasztott leírások eredetiben latin és német nyelven olvashatók. Következetes törekvése volt a fordítóknak, hogy az eredeti pontos magyar nyelvű mását adják, azonban emellett sem feledkeztek meg róla, hogy olvasmányos, jól olvasható szöveget nyújtsanak. Az egyes szerzők által használt jegyzeteket zárójelben, szövegközi jegyzet formájában az egyes ismertetések szövegébe építették be. A közölt leírásokon nem változtattunk, L. Nagy munkája esetén azonban — hogy fokozzuk annak használhatóságát — a falvakat szoros betűrendbe szedtük. Az olvasó tájékoztatása és segítése érdekében az egyes szövegeket jegyzetekkel láttuk el. A jegyzeteket az általános iskolát végzettek történelmi ismereteinek feltételezett szintjéhez mértük. Nem írtunk jegyzetet az uralkodók, fejedelmek, közismert személyiségek, valamint azoknak nevéhez, akiknek kiléte a szöveg alapján is világos volt. Ugyanígy nem tettünk jegyzetet a közkeletű fogalmakhoz és egyéb ismert nevekhez sem. Bízva abban, hogy a hajdani ismertetések és leírások magyar nyelvű közzététele nem csekély mértékben viszi előre a történeti Szatmár pontosabb és jobb megismerésének ügyét, köszöntjük az érdeklődő olvasót. 1. Szatmár megye Topographia Magni Regni Hungáriáé. Viennae, 1718. 163—164. 1. I. Jelenlegi főispánja nagyméltóságú Nagykárolyi* Károlyi Sándor gróf császári tábornok stb.(4) Központja, melyről nevét kapta, Zatímár, illetve Szatthmár, a Szamos folyó által alkotott szigeten fekvő, meglehe-