Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 3–4. (Nyíregyháza, 1982)

Tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye és Nyíregyháza történetéhez - Hebeny Zoltán: A tankötelezettség helyzete Szabolcs megyében 1868–1900 között

következő 12 év alatt 85—86 százalékos értékek között ingadozott. Ez a tény arra enged következtetni, hogy a törvény megjelenését követő évtizedben a beiskolázás minél nagyobb mértékű megvalósítására törekedtek. Az ismétlő tankötelesek beiskolázási aránya 1880-ig rohamos emelkedést mutatott, majd mérsékeltebb növekedés után, 1892-ben 69,50 százalékot ért el. Tehát az említett időszakban az országban átlagosan a 6—12 évesek kb. 15 százaléka, a 13—15 évesek 31—36 százaléka maradt távol az iskolától. Az országos beiskolázottság ismeretében tekintsük át a megyei iskoláztatás adatait. A beiskolázottság százalékban kifejezett mértékét, melyeket a IV. és V. számú mellékletek adatai alapján számítottunk ki, a következő táblázat tartalmazza:(14—29) Év 6—12 évesek % 13—15 évesek % Összes % 1872 1 ? 45,26 1876 76,23 32,90 63,98 1877 75,80 41,30 65,98 1881 86,40 60,20 78,48 1882 87,94 62,97 80,84 1883 93,86 53,39 81,96 1884 89,53 66,32 82,28 1885 89,53 82,27 87,36 1886 91,46 86,72 87,51 1890 89,02 87,60 88,52 1892 93,21 92,95 93,14(!) 1893 88,06 85,34 87,39 1894 85,36 80,50 84,14 1895 93,61 82,48 90,60 1898 85,91 63,38 80,15 1901 ? ? 73,30 Az összes tankötelesek iskoláztatását tekintve látható, hogy ben csak 45,26 százalék járt iskolába. Ez az arány fokozatosan és meglehetősen nagymértékben emelkedett 1885-ig, amikor már 87,36 százalék mutatható ki. Bár 1892-ig mérsékeltebb az emelkedés, mégis ekkor meglepően magas arányban, 93,14 százalékban jártak iskolába. Ez a tendencia azonban már 1895. évtől kezdve nem érvényesült, sőt rohamos viszszaesés következett be és 190l-re az iskolába járó tankötelesek aránya 73,30 százalékra csökkent.