Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 3–4. (Nyíregyháza, 1982)

Tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye és Nyíregyháza történetéhez - Hebeny Zoltán: A tankötelezettség helyzete Szabolcs megyében 1868–1900 között

HEBENY ZOLTÁN: A tankötelezettség helyzete Szabolcs megyében 1868—1900 között A magyarországi kultúrtörténeti szakirodalmak tanulmányozása közben több alkalommal találkozunk olyan statisztikai adatokkal, amelyek a lakosság rendszeres, szervezett keretek között történő oktatását, műveltségi színvonalának emelkedését mutatják be. Ezek a szakirodalmak azonban tájékoztatnak bennünket arról is, hogy a lakosság bizonyos hányada a kultúrától távol, teljes műveletlenségben élte le életét. Földes Ferenc nevezetes munkája(l) nyomán megtudhatjuk, hogy a tankötelezettség bevezetése után több mint 60 évvel hazánkban, a 6 éven felüli lakosság közel egytizede nem rendelkezett a műveltség megszerzésének legalapvetőbb feltételével, az írás és az olvasás ismeretével. Megdöbbentő adatok tárulnak elénk megyénk, Szabolcs megye vonatkozásában. A közölt statisztika (1. számú melléklet) alapján megállapítható, hogy Szabolcs és Ung megyében átlagosan 20,0 százalék, Szatmár—Ugocsa—Bereg megyékben pedig 17,7 százalék az írástudatlanok aránya. Az említett megyék közül Szabolcs megye állt az első helyen az írástudatlanok listáján 1930-ban. Az írástudatlanok területi eloszlásából kitűnik, hogy a külterületi lakosság körében nagyobb mértékű volt az analfabétizmus, mint a belterületen élők között. Pl. a ligetaljai járásban a külterületen élők 34,6 százaléka, a nyírbaktaiban 37,7 százaléka, a fehérgyarmatiban pedig 38,4 százaléka nem tudott írni és olvasni. Ezek a tények késztettek arra, hogy figyelmünket az írás és olvasás elsajátításának korabeli szervezeti formájára, az elemi iskolára irányítsuk. Előzetes tájékozódás után arra a feltételezésre jutottunk, hogy a nagyfokú írástudatlanság oka a korabeli iskoláztatás nem kielégítő voltában keresendő. Figyelmünket ezért a beiskolázás mértékére, a tankötelezettség végrehajtásának akadályaira fordítottuk, majd az elemi iskolák belső életét és a tanítók helyzetét tettük vizsgálatunk tárgyává. A fenti részterületek közül ehelyütt a beiskolázás mértékét, a tankötelezettség helyzetét vizsgáljuk. A tankötelezettség alakulásának rövid története A nép szélesebb tömegeinek iskoláztatása már évszázadok óta foglalkoztatta a magyar közvéleményt. Az alulról, a nép köreiből kiinduló