Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 3–4. (Nyíregyháza, 1982)

Tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye és Nyíregyháza történetéhez - Horváth Sándor: (Nyíregyházi) Ságvári-telepi krónika (1914-től)

Ujfalussy János, Balogh János, Bertalan István, Szilágyi József, Katona Gábor, Kacsala Mártonné, Brezovszky János, Resnik Mihály, Lippa Pál, Szilágyi János. 1925—2927 között állandó huzavona volt a házhelyek parcellázása körül. Többek között ebben kell keresni a magyarázatát annak, hogy 1925—26-ban a Friedmann-telepen csupán 30 lakás épült fel, és 1927. májusában — bár a juttatási jegyzéken már a 375. sorszámnál tartanak •— az OFB azt állapítja meg, hogy ezek közül csak 98-an vették át házhelyüket. Ezért a bíróság azzal fenyegeti meg az igénylőket, hogy — amennyiben a ház építését három éven belül nem kezdik meg — a juttatástól elálltnak fogják tekinteni őket.(22) Ugyanebből a forrásból az is kiderült, hogy Friedmann Sélig és a Székely örökösök a kisajátítást és a megváltás összegét tudomásul vették, de ez egyáltalán nem jelentette azt, hogy a kisajátítási eljárás be is fejeződött. A városi képviselőtestület 1927. június 3-i közgyűlése a házhelyek négyszögölenkénti árát 2 pengőben állapította meg, ebből a rokkantak 50 százalék kedvezményt kaptak. (A közgyűlési hozzászólásokból kiderül, hogy a házhelyek eredeti négyszögölenkénti árát 43 fillérben határozták meg, vagyis most már a hadirokkantak is az eredeti ár több, mint kétszeresét fizetik.) Friedmann telkének négyszögöléért előbb 20 000 papírkoronát, a Székely-féléért 30 000 papírkoronát ajánlottak fel. A közgyűlés abban is megegyezett, hogy a régi vásártér négyszögölét sem adhatják olcsóbban, mint amennyit a magánfeleknek kell fizetni. Végül a városi és Friedmann-féle telkek négyszögölének ára 25 000 papírkorona (2 pengő), a Székely-féle telek négyszögöle pedig 5 pengő lett.(23) Tudunk azonban arról is, hogy még 1929-ben is egyezkedett a telekárról Friedmann Sélig az OFB kiküldöttével, sőt a városi mérnöki hivatal irataiból az is kiderül, hogy 1937 végéig még mindig csak 314 házhely ügye rendeződött véglegesen, ebből 142 városi, 142 Friedmann és 30 Székely-féle telek volt. A házak építéséhez az állam a Falusi Kislakásépítő Szövetkezet (FAKSZ) útján építési anyaghiteleket folyósított, házanként 1500 pengőt. A hitel feltételeinek azonban a legtöbb telektulajdonos nem tudott eleget tenni. Sok építtetőnek csak kis, kamraszerű konyhára telett, néhányan földbe mélyeszteti kunyhóban kezdték meg a telepi életet. A FAKSZ-kölcsÖn helyett többen a magasabb kamatot kérő, de kevesebb feltételt szabó Friedmann Sélig kisebb kölcsönét vagy Stark és Gottesmann fakereskedők áruhiteleit vették igénybe. A sok huzavona és pénztelenség ellenére 1928-ban már 66 ház állt a Friedmann-telepen, 11 építése pedig folvamatban volt. 1929-ben az