Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 3–4. (Nyíregyháza, 1982)

Tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye és Nyíregyháza történetéhez - Horváth Sándor: (Nyíregyházi) Ságvári-telepi krónika (1914-től)

Minden juttatott házhelyenként vagy 1 kh területért 30 ezer korona költségelőleget tartozott fizetni záros határidőn belül, a bíróság által kijelölt helyen. A juttatás csak akkor lépett hatályba, amikor a juttatott pénzbeli kötelezettségének eleget tett.(16) A földbirtok-rendezői eljárás során az OFB Nyíregyháza városi ingatlanaiból 403 házhely juttatását irányozta elő 88 kh 359 négyszögöl területen (régi vásártér), ezen kívül kellett még a tanítóképző és a csendőrség igényét is kielégíteni, a hadirokkantak részére pedig 15 kh haszonbérletet is kellett biztosítani. Az OFB ítélete ellen a legerőteljesebben a város képviselőtestülete tiltakozott, észrevételeit a polgármester terjesztette fel az OFB-hez. Ebben a polgármester arra hivatkozott, hogy Nyíregyháza városa példát mutatott az egész országnak a birtok helyes megosztása tekintetében, mivel 47 000 kh határának körülbelül kétharmada van kisemberek kezében. Nyíregyháza maga is a város tulajdonában lévő ingatlanok legnagyobb részét kishaszonbérletek útján kisembereknek biztosítja, nagyobbrészt földnélküli városiaknak és közszolgálati alkalmazottaknak. A város határában lévő ingatlanok termel vényei a város piacán a lehető legjobban értékesíthetők is. A felterjesztés azt is nehezményezi, hogy az OFB Nyíregyházán a kiosztásra kerülő házhelyek nagyságát 304 négyszögölben állapította meg, holott a város életben lévő építési szabályrendelete, amelyet országos hírű szakemberek készítettek, a családi házak teleknagyságát 120 négyszögölben, a külső városrészeken 204 négyszögölben állapította meg. A polgármester ilyen bevezetés után azt javasolja, hogy — amenynyiben az OFB a házhelyek nagyságát 200 négyszögölben állapítaná meg — elegendő volna a Friedmann Sélig-féle egészében háborús szerzeményű, mintegy 30 kh kiterjedésű, közvetlen a város alatt fekvő ingatlanból, melyet ugyan a bíróság csak kisebb részben javasolt házhely céljára, parcellákat kialakítani. A még szükséges házhelyek céljára pedig néhai Székely Miksa örökösei tulajdonát képező, a város belterületén lévő mezőgazdaságilag művelt, beépítetlen 7 kh 426 négyszögöl területű ingatlanát használják fel, amelyet az OFB határozata is elsősorban javasolt igénybevételre. Így a Friedmann Sélig-féle birtokon 200 négyszögölével mintegy 150, a Székely-féle földeken körülbelül 50 házhely volna kihasítható, a fennmaradó 250 házhely részére 200 négyszögölével a város a Friedmann-féle birtokkal határos ingatlanából, az úgynevezett Eletói részből mintegy 60 ezer négyszögölt hasítana ki, beleszámítva az utcák és terek területét is. Végül a polgármester a legsúlyosabb érvként megállapítja, hogy „minden legkisebb terület, melyet megváltás révén a várostól elvonnak,