Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 3–4. (Nyíregyháza, 1982)

Tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye és Nyíregyháza történetéhez - Szászi Ferenc: Adatok a Szabolcs megyei mezőgazdaságban alkalmazott gazdálkodási módokhoz (a századfordulón és a két világháború között)

soron fokozatos, olykor gyorsütemű elszegényedésüket siettette, s fizetésképtelenségüket eredményezte. Az 1898. év második feléről az alispán azt jelentette, hogy 15 831 forint összegű adóhátralék „lett behajthatatlanság címén törölve." Az adóhátralékosok fizetésképtelenségét az okozta, hogy a kereseti adók fizetésére kötelezettek közül sokan elvesztették vagyonukat, mások vagyon hátrahagyása nélkül haltak meg. A behajthatatlanság oka főleg az, hogy a fizetésre kötelezett egyének közül többen már a fizetés idejében is elszegényedtek és vagyontalanok voltak. Az adóhátralék eredményeként gyakran perdült meg az árverező dob a parasztok portáján. Az adótartozások biztosítása érdekében 1898-ban a megyében dologi végrehajtások folytán 24 esetben árvereztek el ingatlant.(29) 1894 első és második felében összesen a járási főszolgabírók által folyósított zálogolási esetek száma 4588 és az általuk lefolytatott árverési esetek száma 691 volt. Ugyanebben az évben az egyes községek elöljárói által 49 390 zálogolást és 379 árverezést hajtottak végre. Ingatlanbirtok ellen 18 esetben történt dologi végrehajtás.(30) A zálogolási és a végrehajtási esetek száma e korszak más éveiben is a fentiekhez hasonló volt, amely a parasztság nehéz viszonyairól és elesettségéről tanúskodott. A parasztság elnyomorodásának fontos összetevője volt a mezőgazdasági termékek értékesítésének a nehézsége.(31) 1896-ban a Szabolcs megyei alispáni jelentés arról ad számot, hogy a mezőgazdasági termények értékesítése csak a lehető legalacsonyabb áron történhet meg.(32) A mezőgazdasági termények, állatok és állati termékek értékesítésénél 1900-ban is nagy a panasz. Ebben az évben a mezőgazdasági termékek értékesítése különösen nagy nehézségekbe ütközött. A nehéz értékesítési viszonyok okát az alispán, illetve a közgazdasági előadó a malmok és a kereskedők szövetségében és a csekély exportban jelölte meg.(33) A Szabolcs megyei parasztság eladósodásának, nyomorának forrásai között •— az elmondottakon kívül — jelentős szerepet játszottak a természeti csapások: szárazság, sok eső, árvíz, jég- és fagykár, tűzvész, állatok elhullása, családtagok betegsége stb. A mezőgazdaságot ért természeti csapásak közül kiemelkedik az 1904-ben bekövetkezett aszály. A járási főszolgabírók és a községi jegyzők által küldött jelentések közül csupán a dadái alsó járás főszolgabírájának jelentéséből idézünk. A főszolgabíró közlése szerint járása minden községében, különösen a volt zsellérek és kézi munkájuk után élő napszámosok és a kisebb iparosok helyzete vált válságossá és veszélyessé. „Az alsóbb néposztály a tél beálltával a legnagyobb nélkülözésnek lesz kitéve" — olvassuk a jelentésből. A főszolgabíró a járásban tervezett összes útépítkezések mi^őbbi megkezdését sürgeti, mert „az Ínségre szo-