Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 3–4. (Nyíregyháza, 1982)
Források a XVII–XIX. századból - Kávássy Sándor: Ismertetések a régi Szatmárról
a honismertető munkák körében. A továbbiakban, mintegy rövid felsorolásban, Johann von Csaplovics Gemälde von Ungern (Magyarország leírása) (I—II. Pest, 1829.), Dóczy József Magyarország tekintete jelenvaló természeti, miveleti és kormányi állapotjára (Bécs, 1830.), J. C. von Thiele Das Königreich Ungarn (A Magyar Királyság) (I— VI. Kaschau, 1833.), Ladislaus von Bielek Ethnographisch-geographische Statistik des Königreichs Ungarn und dessen Nebenländer (A Magyar Királyság és társországainak nép- és földrajzi statisztikája) (I. Wien, 1837.) című művét vehetjük számba. Sajátos jelleget visel e munkák sorában a fentebb már említett Johann von Csaplovics Topographisch-statistisches Archiv des Königreichs Ungern (A Magyar Királyság helyrajzi és statisztikai okmánytára) kétkötetes szintén Bécsben 1821-ben megjelent műve, mely tulajdonképpen különféle földrajzi tárgyú cikkek, tanulmányok és egyéb írások gyűjteménye. Terjedelmesebb ismertetést közöl Nógrád, Gömör, Mosón, Zólyom, Szepes, Máramaros, Sopron, Turóc és Csongrád megyékről. Fontos munkák fűződnek a fentiekben már szintén említett Fényes Elek (1807—1876.) nevéhez. Munkásságából itt a Magyarország leírása (I—II. rész Pest, 1847.), A magyar birodalom statiszticai, geographiai és történeti tekintetben (I. Pest, 1848.), és a Magyarország ismertetése statisztikai, földirati s történelmi szempontból (I. Pest, 1865.), című műveit említhetjük. Az első teljesen befejezett, a másik kettőből azonban csak az első kötet jelent meg. Fényes munkáit erőteljes statisztikai érdeklődés jellemzi és így azokból a gazdaságra, a társadalomra, a népességre, annak nyelvi, vallási és nemzetiségi összetételére igen sok és fontos, bár nem minden tekintetben megbízható adatokat találni. Itt említhetjük még Ramóczy Valérián Álladalomtan címen három füzetben (Pozsony, 1847.) kiadott munkáját, mely a második füzetben Magyarország és Erdély „rajzát" adja. Mint a XIX. század legnagyobb szabású, egyben reprezentatív honismertető vállalkozásáról emlékezhetünk meg az 1887. és 1901. között megjelent Az Osztrák—Magyar Monarchia írásban és képben című műről, mely 21 kötetben ismertette a monarchiát. Ezek sorában 8 kötet szól Magyarországról. Hasonlóan reprezentatív a Borovszky Samu és Sziklay János szerkesztésében 1896-ban indult Magyarország vármegyéi és városai sorozat, mely számos megyéről és városról adott máig is haszonnal forgatható köteteket közre, kiadása azonban századunk elején elakadt és a sorozat így végülis befejezetlen maradt. A statisztikai irodalom körébe itt — szűkebb értelemben — azokat a műveket vesszük, amik a hivatalos statisztikai szolgálat kialakulása előtt keletkeztek, s amelyeknek szemléletét és módszerét alapvetően, vagy