Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 3–4. (Nyíregyháza, 1982)

Források a XVII–XIX. századból - Kávássy Sándor: Ismertetések a régi Szatmárról

a honismertető munkák körében. A továbbiakban, mintegy rövid fel­sorolásban, Johann von Csaplovics Gemälde von Ungern (Magyarország leírása) (I—II. Pest, 1829.), Dóczy József Magyarország tekintete jelen­való természeti, miveleti és kormányi állapotjára (Bécs, 1830.), J. C. von Thiele Das Königreich Ungarn (A Magyar Királyság) (I— VI. Kaschau, 1833.), Ladislaus von Bielek Ethnographisch-geographische Statistik des Königreichs Ungarn und dessen Nebenländer (A Magyar Királyság és társországainak nép- és földrajzi statisztikája) (I. Wien, 1837.) című mű­vét vehetjük számba. Sajátos jelleget visel e munkák sorában a fentebb már említett Jo­hann von Csaplovics Topographisch-statistisches Archiv des Köni­greichs Ungern (A Magyar Királyság helyrajzi és statisztikai okmánytá­ra) kétkötetes szintén Bécsben 1821-ben megjelent műve, mely tulajdon­képpen különféle földrajzi tárgyú cikkek, tanulmányok és egyéb írások gyűjteménye. Terjedelmesebb ismertetést közöl Nógrád, Gömör, Mosón, Zólyom, Szepes, Máramaros, Sopron, Turóc és Csongrád megyékről. Fontos munkák fűződnek a fentiekben már szintén említett Fényes Elek (1807—1876.) nevéhez. Munkásságából itt a Magyarország leírása (I—II. rész Pest, 1847.), A magyar birodalom statiszticai, geographiai és történeti tekintetben (I. Pest, 1848.), és a Magyarország ismertetése sta­tisztikai, földirati s történelmi szempontból (I. Pest, 1865.), című műveit említhetjük. Az első teljesen befejezett, a másik kettőből azonban csak az első kötet jelent meg. Fényes munkáit erőteljes statisztikai érdeklődés jellemzi és így azokból a gazdaságra, a társadalomra, a népességre, an­nak nyelvi, vallási és nemzetiségi összetételére igen sok és fontos, bár nem minden tekintetben megbízható adatokat találni. Itt említhetjük még Ramóczy Valérián Álladalomtan címen három füzetben (Pozsony, 1847.) kiadott munkáját, mely a második füzetben Magyarország és Erdély „rajzát" adja. Mint a XIX. század legnagyobb szabású, egyben reprezentatív hon­ismertető vállalkozásáról emlékezhetünk meg az 1887. és 1901. között megjelent Az Osztrák—Magyar Monarchia írásban és képben című mű­ről, mely 21 kötetben ismertette a monarchiát. Ezek sorában 8 kötet szól Magyarországról. Hasonlóan reprezentatív a Borovszky Samu és Sziklay János szerkesztésében 1896-ban indult Magyarország vármegyéi és váro­sai sorozat, mely számos megyéről és városról adott máig is haszonnal forgatható köteteket közre, kiadása azonban századunk elején elakadt és a sorozat így végülis befejezetlen maradt. A statisztikai irodalom körébe itt — szűkebb értelemben — azokat a műveket vesszük, amik a hivatalos statisztikai szolgálat kialakulása előtt keletkeztek, s amelyeknek szemléletét és módszerét alapvetően, vagy

Next

/
Thumbnails
Contents