Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 3–4. (Nyíregyháza, 1982)

Tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye és Nyíregyháza történetéhez - Hársfalvi Péter: Mit „veszítettek” az örökváltságos helységek a jobbágyfelszabadítással?

ba került a 68-as törvény vitájában, mert a felszólaló képviselő szerint a jászkunokat is megilleti az úrbéri kárpótlás. Érdekes volt a vitában Deák Ferenc véleménye, aki szerint a jászkunok dolga ugyan valóban nem örökváltsági ügy, de kártérítési igényük méltányos. Felvetett kérdésünkre tehát a választ csak azután tudhatjuk megadni, ha mi magunk pontosan elkülönítjük típusban és időben az örökváltsági jellegűnek tekinthető szerződéseket a más fajtáktól, az érintett közösségeket, egyéneket megismerjük s szorosan vett úrbéres természetű váltságösszegeiket kimutatjuk, feltérképezzük az 1868. XXXIII. tc. végrehajtása során valóban kárpótolt helységeket és egyéneket, ezeket elkülönítjük a kárpótlás nélkül maradottaktól. Az így nyert pénzösszeg adja majd valójában az örökváltságos helységek „veszteségét". De természetesen itt nehéz egyértelműen veszteségről beszélni. Ezek a helységek, amelyek akár 1840 előtt, akár utána megváltották magukat, kettős értelemben „nyertesek" is lettek. Nyertesek abban az értelemben, hogy előharcosaivá váltak annak a nagy ügynek, amelyet 1848 valósított meg. És nyertesek abban az értelemben is, hogy ki így, ki úgy, de 48 előtt megszabadulhatott a földesúri hatalom és a napról-napra történő adózási zaklatás, robot-tortura alól, az emberi—személyi és közösségi szabadság megszerzése és gyakorlása terén olyan előnyre tettek szert a 48-ban szabaddá vált nagy többséggel szemben, amelynek értékét aligha lehet pénzben kifejezni. Jegyzetek Az örökváltságos helységek kárpótlásának kérdéseivel foglalkozó irodalomból a referátum összeállításánál főként Varga János újabb kutatásaira támaszkodhattunk. Elsősorban A jobbágyi földbirtoklás típusai és problémái 1767—1849. Budapest 1967. 128., és A jobbágyfelszabadítás kivívása 1848-ban. Budapest, 1971. 189—190, illetve 340—344. c. műveire. A korábbi történeti irodalomból lásd: Tóth Lajos: Ürbéri kalauz, Pest, 1872. 54—60.; Szabó Ervin: Társadalmi és pártharcok a 48—49-es magyar forradalomban. Budapest, 1949. 334—336.; Szabó István: A jobbágybirtok problémái 1848—49-ben. In.: Tanulmányok a magyar parasztság történetéből. Budapest, 1948. 385—386.; Barta István: Korai örökváltság-szerződések. Agrártörténeti Szemle. 1961. 1.