Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 3–4. (Nyíregyháza, 1982)

Források a XVII–XIX. századból - Balogh István: Az újratelepített Nyíregyháza első félévszázada. (A nyíregyházi bírák évkönyvei) (1753–1803)

miatt a szénának és a zabnak Aradig való végeérhetetlen fuvarozásával voltak megterhelve. Hogy milyen időpontokban és mértékben azt a felséges II. József császárnak a végrehajtás végett kiadott parancsai szabták meg. E célból ide albizottság is volt rendelve. 1790- ben főbíró volt Marko Ádám, népszószóló Piffkó György. Ez évben ment végbe a lakosok vallás szerinti összeírása. 5592 ág. hitvallású evangélikust, 278 helv. hitvallásút, 528 görög egyesült szertartásút, 525 katolikust számláltak össze, a bírák által részrehajlatlanul végzett összeírás szerint. (Lásd az úriszéki akták közt, ez évi március 22-ről).(23) 1791- ben főbírónak Gyurcsán Mátyás, népszószólónak Franko István lett megválasztva. Ez az év a gabonatermés szűk volta miatt emlékezetes. Ugyanis a gabona ára aratásra úgy felemelkedett egy véka rozsot 6 vonás forintért adtak, de új gabona ára ősszel csak 17 garas volt. (17 garas = 1 mft = 36 den, kb. 2 vonás ft 70 dénár). 1792- ben Gyurcsán Mátyás volt a főbíró, a népszószóló pedig Bogár Tamás, ekkor ásatott körül a város garádokkal. 1793- ban a főbíró Marko Ádám, a népszószóló Piffkó György volt, ő alattuk épült fel a városháza. 1794- ben a főbíró Marko Ádám, a népszószóló pedig Graff András. Ez év annyira terméketlen volt, hogy a rozs 10 vonás forinton kelt. Ezt a rendkívül való hévség és az eső hiánya okozta, sem fű, sem széna nem termett, emiatt kaszálásra és aratásra nem is volt szükség, a hőség sokakat a tanyákra kényszerített. A venyigén ellenben igen kitűnő bor termett. 1795- ben főbíró volt előrelátó Franko István, népszószóló pedig Gerliczky Mihály. Ez év folyamán a város közönsége Szatmár megyéből gondoskodott a nép ellátásáról, azután pedig, mikor az inség miatt ezt nem tudta folytatni, mint a többi helység is, a megyéhez fordult segítségért, és a kommunitás az attól kapott gabonából gyakorolta az utasítása szerinti kenyérsütést a mértékletesség szem előtt tartásával és így naponta osztottak kenyeret a városházánál a családtagok számához mérten Cseh János esküdt és Miskolczy Mátyás jegyző segítségével. Ennek az évnek az őszén osztották ki a Tokajba vivő út mentén a szőlőskerteket. Mivel pedig az itteni lakosok a t. vármegye előtt panaszolkodtak, hogy nem engedik meg nekik az idegen, vagyis az orosi határon termett boraik behozatalát, ez évi szeptember 15-én az alábbi határozat jött létre: ,,A nyíregyházi lakosok által az úriszéken kezdett, eldöntött és ide fellebbezett perét a tiszti ügyész a lakosok részére kitűzette. »A kegyes urbárium 9-ik pontja értelmében a földesúr birtokán a jobbágyok saját