Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 3–4. (Nyíregyháza, 1982)

Források a XVII–XIX. századból - Balogh István: Az újratelepített Nyíregyháza első félévszázada. (A nyíregyházi bírák évkönyvei) (1753–1803)

gátasoknak elejét vegyék, azért 12 ft lesz a büntetése, aki őket ezután is háborgatni meri. 1778. Bíró volt Valyo Mihály, helyettesével vagyis népszószólóval, Kovács Pállal. Ez évben a Tokaji úton, a mellette levő tó lefolyásánál, ahol egykor Farkas Ambrus vízimalma állott, Gráff András vízimolnárnak megengedték, hogy új vízimalmot építsen a saját költségén, ennek két éven át szedje a hasznát, azután pedig felbecsülés után, engedje át a város közönségének és vegye bérbe. A malom mellett 1780-ban a fahíd helyett kőhíd épült. 1779. évben főbíró volt Barzo János, helyettese nemes Kovács György. Minthogy sok év óta Királytelek pusztát a város közönsége bírta árendában, így most ebben az évben is, a pusztát minden házzal bíró lakos közt egyenlően kiosztva, egyenként nem fizettek többet mint 5 rft-ot. Felét mindig legelőnek használták, eddig az ideig sohasem került többe egy jószág legelője, 17 krajcárnál, azaz egy márjásnál. Míg a pusztának ez az elviselhető bére általános volt, az itteni lakosok az ennek köszönhető gazdálkodást szokták meg. Míg ugyanis a lakosok itt úgy meg nem szaporodtak, a föld bősége miatt a puszták földesurai azokat ilyen alacsony bér ellenében adták ki. Azonban e hely lakóinak számbeli gyarapodása és szorgalma következtében a puszták értéke növekedett és egyre nagyobb lett, ugyanis a szomszéd helységek lakói is, az egyre növekedő úrbéri terhekkel mind nehezebben birkóztak, nagyobb arányú gazdálkodásba bonyolódtak. A Dessewffy-család ez évben kezdte akadályozni, hogy a bírák Bátorba és Károlyba az úri székre járjanak. (Lásd br. Vécsey, a levelek közt).(16) 1780- ban a bíróságot Frankó György viselte, Liskán János tribunussal, magyarul törvénybíróval. Ez a főbíró szüntelen a város javát vizsgálta, amazoktól abban is különbözött, mivel a város közösségét sok hátralékkal elmaradottnak találta, nem mulasztott el semmit, hogy azokat behajtsa és letisztázza. Más módot ebben nem látott, mint a hátralékos lakosok barmait, elsősorban a teheneit lefoglalja. Főleg Pápay György esküdt és az újonnan beiktatott jegyző, Miskolczy Mátyás segítségével nem szűnt meg a megkezdett munkát végrehajtani, amivel a következő évek bíráinak terheit nagyon megkönnyítette. Ide tartozik az is, hogy azelőtt csak két adószedő volt, ettől kezdve tizet állítottak be, azaz minden egyes esküdt a saját tizedének nem csak a hadiadóját szedte, hanem a háziadót és a cenzust is behajtotta. Hogy a szántóföldek használatának jótéteményéből több emberre is háramoljon haszon, megújítódott az a szokás és rendszabály, hogy senki birtoka nem lehet több 4 kötélnél. 1781- ben előrelátó Frankó György ismét bírónak választott, helyettese Tresztjanszky, másként Figura Máté lett. Ez évben a kegyelmes