Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 1–2. (Nyíregyháza, 1979)

Bél Mátyás – Schemberger Ferenc: Szabolcs megye a XVIII. században. Fordította: Balogh István - Schemberger Ferenc: Pótlás Bél Mátyás Szabolcs vármegye leírása történeti művéhez

Lutheránusokat vagy ágostai vallásúakat, Magyarországos sehol sem lehet találni, ahol a tiszta magyar nyelvet beszéli a nép, ez leginkább a tótok és németek közt maradt az meg. A mi megyénkben sem vert az gyökeret, egészen a legutóbbi időkig, csak mikor tótok települtek Nyíregyházára 31 évvel ezelőtt, azaz 1753-ban. Ezek kezdték itt az istent ily módon tisztelni. A közeli elmúlt években Balmazújvárosra költözött a római szent birodalomból egy helvét hitvallású gyarmat, amely isteni tiszteletét ugyanazon templomban tartja saját nyelvén, magyarral váltakozva. Hogy a görög katolikus vallás, mint keleti vagy görög egyház kultusza — amelyet magyarul görögnek, óvallásnak, orosz vallásnak és óhitnek szoktak nevezni — mikor került ide a megyébe, nem lehet megállapítani. 1606 után Kallóban, Rácböszörményben, a kisvárdai járás néhány falujában már volt. E vallásról az előjogokról írott 7. §-ban egy keveset szólunk. A megye népeiről szóló II. rész 3. §-hoz: „amint Bél írja, A ruthének után kiegészítendő: »10. és a közelebbi években románok,« a többi, ahogy Bélnél." „Egykor Magyarországba beszivárogva, szavak után kiegészítendő: ^eleinte a Kárpátok hegy nyúlványain való lakásra szánva-«, a többi mint Bél írja." „Megye jelentette szavak után kiegészítendő: »Mostanában már, miután az urbárium életbe lépett, a mentesítések időtartamával, az ideoda vándorolgatás formája megváltozott, mert mind a megyék, mind a földesurak által az adómentességre kiszabott évek, amelyeket azért biztosítottak nekik, hogy a teher hordozására képesebbek legyenek, szabályozva, és egységesítve vannak, valamint a felügyelet is erősebb, tehát helyváltoztatásra kevesebb módjuk van. A szétszórtan lakó cigány nemzet is«, a többi mint ahogy Bél mondja." ,,E szavak után, ezek kivétel nélkül mindnyájan kovácsok, e szavak helyettesítendők: »az egész megyében nem találni ilyenféle mestereket másokat, mint cigányokat«", vagy ha mégis megmaradna, akkor kiegészítendő »Kálló, Kisvárda és Bátor mezővárosokat kivéve, amelyekben régtől fogva a kovács mesterségben jártas idegenek élnek«, a többi megáll, ahogy Bél írta." Arra a korra, amikor Bél 1736-ban ezt a történetet írta, ez érvényes volt, de most már a dolog másképpen áll, ezért e szavak után: vagy évi adót fizet, vagy szolgai munkát végez, hozzáteendő: »Ma már másféle haszna is van e nemzetnek, mert a földesúrnak teljesítendő szolgálat és közteher viselés mellett, minden lehető eszközzel kényszerült megállapodott helyen lakni, a korábban megszokott csereberével és kereskedéssel felhagyni és olyan módon élni, mint a többi népség. Többnyire mindnyájan a kálvinista hitvallás követői. A ruthének és az újabban beköltöző