Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 1–2. (Nyíregyháza, 1979)

Adattár - Sándor Lászlóné: Balogh István (1912–) személyi bibliográfia

Debrecen egyik jellemző vonása, hogy középpontjától koncentrikus körökben helyezkedtek el a különböző művelési formák. A belső legelő is így veszi körül a várost, melynek első nyomaival 1607-ben találkozunk. 1876-ban osztották ki a legelőt. Hogy miért, erre ad választ a cikk. 11. BALOGH István: Lakásviszonyok a debreceni tanyákon. = Válasz. 1937. 4. sz. 240—245. 1. A legrosszabb lakásviszonyok között a tanyasi nép élt. Számbelileg és anyagilag is jelentős rétegről van szó, A tanyákon a szaporodás nagy mértékű és ezzel az építkezés nem tart lépést. A lakóházat elhanyagolták, fő hangsúlyt a gazdasági épületekre helyezték. 12. ILLYÉS Gyula: Puszták népe. Bp. 1936, Nyugat. Ism.: Balogh István = Debreceni Szle. 1937. 7—8. sz. 182—183. 1. 1938 13. BALOGH István: Néhány adat a magyar juhtenyésztés múltjához. = DMÉ. 1937. Debrecen, 1938, Városi ny. 119—123. 1. Hankó Béla az állattenyésztés történetéről írt művét egészíti ki a cikk szerzője néhány adattal. Pl. mikor tűnik fel hazánkban a nomád pásztorkodás nagyobb mértékben, honnan ered a pásztor szó, mikor kezdték a moldvai juhfajtát tenyészteni. 14. BALOGH István: Olajütés a nyíradonyi szárazmalomban. = DMÉ. 1937. Debrecen, 1938, Városi ny. 123—125. 1. Az alföldi szárazmalom állati erővel hajtott gép. Kását és napraforgó olajat ütöttek. A kásaütő malom már a múlté. Megismerhetjük a malom szerkezetét, felépítését, működését. 15. BALOGH István: Rostaforgatás. = DMÉ. 1937. Debrecen, 1938, Városi ny. 129—131. 1. A cím alapján az olvasó biztosan azt hiszi, hogy a rostaforgatás valamilyen mezőgazdasági tevékenység, pedig nem az. A rostaforgatás egy babona, mellyel a hűtlen kedves szívét csalogatják vissza. Hajdú, Szabolcs, Szatmár, Bereg megyékben ismerik. 16. BALOGH István: A legrégibb debreceni céhlevelek. = DMÉ. 1937. Debrecen, 1938, Városi ny. 133—136. 1. A debreceni Déri Múzeum birtokában lévő céhlevelek közül legrégibbek a gubacsapók és vargák céhlevelei. Az előbbieké 1398ból, az utóbbiaké pedig 1440-ből valók. Ezeket adja közre a cikk szerzője.