Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 1–2. (Nyíregyháza, 1979)

Adattár - Sándor Lászlóné: Balogh István (1912–) személyi bibliográfia

• Debrecenben az állattartás az uralkodó. Ezért fontos volt olyan intézkedéseket hozni, mellyel megakadályozták az 5—6 évenként ismétlődő marhavészt. Erre vonatkozó törvényt először a XVIII. században hoztak először. Két orvos javaslatát ismerteti a cikk. 99. BALOGH István: Szabolcs megyei pásztorösszeírás 1796-ból. = Ethnographia. 1959. 1—3. sz. 291—312. 1. (Klny. is.) A XVIII. században a közbiztonság igen megrendült. Ennek oka az volt, hogy szaporodtak a tanyák, téli szállások, ezzel együtt pedig egyre több volt az állatlopás. Ezért a hatóságok rendszabályokat hozta. Első ilyen: a pásztorok életét és szállásait kívánta ellenőrzés alá vonni. 100. BALOGH István: Néprajzi adatok a Hortobágy környékéről a XVIII. századból. = Ethnographia. 1959. 1—3. sz. 463—466. 1. A XVIII. században a Hortobágy környéki legelőkért Debrecen sokat pereskedett a környező falvakkal. A tanúvallomásokból a kutató sok érdekes szokást, adatot ismertet meg. Ezekből az adatokból a táj változásaira, halászatra, jószágtartásra lehet következtetni. 101. Néprajzi Közlemények. Kiad. a Magyar Nemzeti Múzeum és Néprajzi Múzeum. Szerk. Némethy Endre, Takács Lajos. 1—3. évf. 1956 —1958. Ism.: Balogh István = Ethnographia. 1959. 1—3. sz. 500—502. 1. 102. BALOGH István: A magyar puszta kialakulása. = Élet és Tud. 1959. 23. sz. 719—723. 1. Hogyan alakult ki az Alföld? Ezt kíséri végig a szerző a honfoglalástól napjainkig. Képet ad a falvak, a tanyavilág kialakulásáról. Megállapítja, hogy Bugac és a Hortobágy őrizte meg legjobban az elmúlt 4—500 év emlékeit. 1960 103. BALOGH István: Szabolcs megye dézsma jegy zeke 1556-ból. = JAMÉ. 1958. Bp. 1960, Képzőművészeti Alap. 144—169. 1. A megye legkorábbi ránk maradt dézsmajegyzéke 1556-ból való. Ez gabona és bárány tized jegyzéke. Értékes adatokat lehet az iratból leszűrni, pl. mennyi volt a falvak átlagos lakossága, mi jellemezte mezőgazdasági munkájukat, állattartásukat. 104. BALOGH István: Ólaskertek a Tisza mentén. = Néprajzi Közi. 1960. 1. sz. 82—86. 1. Balogh István kutató útja során a Tisza mentén, Tiszavasvári és Tiszadada környékén szilaj pásztorkodásra bukkant. Ólaskertek