Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 1–2. (Nyíregyháza, 1979)

Láczay Magdolna: A szabolcsi nemesség rétegződése 1797-ben

gye nemesi közgyűlése) acta politica sorozatában(3) és a nemesi felkelések: összegyűjtött anyagában.(4) Az iratok jellegét vizsgálva kiderül, hogy az acta politica sorozatban a leiratok, megyei intézkedésről szóló határozatok, megbízások, kinevezések, míg a másik irategyüttesben ezeknek végrehajtása során keletkezett bizonylatok, lajstromok, összesítők találhatók. Az 1797. évi nemesi felkelést a megye az április 21-én tartott közgyűlésén tárgyalták, s a jegyzőkönyvben rögzített feladatoknak végrehajtásaként keletkező levelek fogalmazványait, a kirendelt deputáció programját(ö) megőrizték. A személyes felkelés mellett a nemesség által felajánlott és az insurrectio költségeit fedező közadakozásról is határoztak, ami részben pénzbeli, részben természetbeni volt. Mindezekről a küldöttség a jelentést május 8-án adta elő, amelynek anyaga szintén megtalálható az acta sorozatban,^) s ezek összefoglaló jelentések. A befizetésekről a felkelések külön kezelt irataiban találhatunk adatokat, s itt vannak a hadipénztár elszámolási könyvei is.(7) A kivetett adókról három könyv ad elszámolást, amelyek egymással is összefüggnek. Van egy lerovási főkönyv, amely összesíti a másik két kötetet, azaz a készpénzt fizetők és a természetbeni kötelezettségeknek eleget tevőket a fizetők és a községek abc rendjében. Különösen értékes a lerovási főkönyv(8), amelyben folyamatosan számozták a fizetőket, külön rovat adta meg a lerovást teljesítő nevét, ezután a rá kivetett adó összegét. A következő rubrika egy másik jegyzőkönyvre utal(9), a pénztárkönyvre, amelynek szerkezete, számozása megegyező, de azt is jelzi, hogy hányszorra adta meg az illető nemes a subsidiumot. Érdemes a könyveket más szempontból is összevetni. A lerovási főkönyvben csak a név szerepel, a vele szerkezetre megegyező pénztárkönyvben, amelyben tehát a részfizetések ideje és összege található, a nevek alatt a járás is jelölve van, ahol az illető birtokos volt. Tovább kutatva megtudjuk a természetbeni törlesztés elszámolási könyvéből azoknak a falvaknak és pusztáknak a nevét is, ahol a járáson belül a birtokok feküdtek. Mivel abc rendben következnek a nemesek és később a falvak, könnyen kezelhető, jól felhasználható ez a három könyv a birtokos nemesség vizsgálatához. A kivetett adó nagyságából, a kivetési kulcs ismeretében, pedig arra is következtethetünk, hogy a nemesség melyik rétegéhez tartoznak. Itt egyelőre annyit rögzítünk, hogy a név szerint feljegyzett nemesek több községben is birtokosok voltak, előfordult, hogy ebben a megyében egy helyen volt birtokuk, de másutt laktak, (pl. Debrecen, hajdúvárosok stb.). A községek sorrendjében ezek a nevek mégegyszer nem szerepelnek, ott csak az egy községben birtokosok nevei találhatók. A lerovási főkönyv további rovatai számunkra most nem érdekesek, itt most csupán a forrásnak a nemesség vagyoni tagozódására vonatkozó.