Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 1–2. (Nyíregyháza, 1979)

Bél Mátyás – Schemberger Ferenc: Szabolcs megye a XVIII. században. Fordította: Balogh István - Schemberger Ferenc: Pótlás Bél Mátyás Szabolcs vármegye leírása történeti művéhez

végleg, mert ezután is különböző helyeken, Tason, Gyulaházán, Apagyon,, Karászon és Petneházán is üléseztek. Itt a közgyűlésben 1612. március 7-én úgy határoztak, hogy mivel a megyében a hét második napján hétfőn szokták a törvényszéket tartani, nem éppen mostanában bizonyos okokból az péntekre lett átvive, most. azonban kényszerítő okok miatt ismét hétfőre, a hét második napjára, a régi mód szerint visszateszik. A jelzett évtől 1625. március 21-ig Petneházán volt a törvényszék helye. Akkor úgy határoztak, hogy áthozzák Gyulaházára, ott tartották 1625. április 3-tól 1632. január 28-ig. E napon egyhangúlag átvitték Ibronyba. Itt kezdtek ülésezni 1632. február 6-án, de február 26-án ismét Gyulaházán, március 11-én és néhány alkalommal Ibrányban ült össze 1633. április 11-ig. Petneházán 1633. április 15-én tartott közgyűlésen a megye úgy határozott, hogy a törvényszéki ülések ismét itt legyenek. Mindazonáltal több közgyűlést tartottak Madán, Pálcán, Tason, Demecserben Gyulaházán és Nagykálióban, s 1659. január 8-ig több ízben közgyűléseket és. törvényszéki üléseket tartottak Petneházán is. Ezen a napon a Nagymadán tartott közgyűlésben úgy határoztak: mivel eddig a törvényszékeket folytonosan, a közgyűléseket pedig többnyire Petneházán tartották, ott a nemesek közül többen kifogásolták a hely távolvoltát, ezután a törvényszéki ülések helyéül Ibronyt rendelik. A közgyűléseket többnyire ugyanitt, de a kényelem kedvéért és alkalomszerűen másutt is tartották. Azon kívül az: is szokásban maradt, hogy a törvényszéki és közgyűlési ülések különböző helyeken voltak. Végül 1665. június 16-án úgy határoztak, hogy a törvényszékeket felváltva Kisvárdán és Pátrohán, a közgyűléseket pedig Demecserben és Gégényben tartsák, hacsak közben más statútumot nem állapítanak meg. Az 1668. december 18-án hozott határozat szerint a törvényszékeket felváltva Kisvárdán és Nagyhalászban kell tartani. A közgyűlések kitűzését pedig a helyzetre és az alispán belátására bízzák. A törvényszékek nem mindig azonos helyen voltak megtartva, s ámbár a közgyűléseket is többnyire a törvényszéki ülések helyén tartották, egyiknek sem volt állandó helye, míg e század közelebbi éveiben itt Kálióban, a megye székhelyén fel nem épült az alkalmatos megyeház. A büntető törvényszéket, a megyei rabok felülvizsgálatát 1756. szeptember 26-ig Kisvárdán tartották, az október 14-én a nagykállói részgyűlésen elrendelték, hogy a rabokat a kisvárdai romos börtönből az újonnan felépült nagykállói börtönbe hozzák át, ami aztán megtörtént. Mostani tudomásunk szerint az első büntető törvényszéki ülés 1757. november 2-án történt Kallóban. A polgári peres ügyekben az üléseket, részint Kisvárdán, Ajakon és Tason, részint Rakamazon, Balsán, Gáván és Űjfehértón, az;