Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 1–2. (Nyíregyháza, 1979)
Bél Mátyás – Schemberger Ferenc: Szabolcs megye a XVIII. században. Fordította: Balogh István - Schemberger Ferenc: Pótlás Bél Mátyás Szabolcs vármegye leírása történeti művéhez
SCHEMBERGER FERENC: PÓTLÁS BÉL MÁTYÁS NEMES SZABOLCS MEGYE LEÍRÁSA TÖRTÉNETI MÜVÉHEZ Megjegyzés. Bél Mátyás művének margóján levő számok jelzik, melyek azok, amelyek kiegészítendők, hogy a megye történetírója érett ítélete szerint a megfelelő helyre beiktassa. Az I. fejezet tartalomjegyzékéhez: 1. „A megye nevét különböző módon írták: Zubulch, Zubulchu, Zobolch, Zabolch, csak a XVI. század végétől kezdték írni folytonosan Zabolch, aztán Szabolcs, aztán Szabolcs megye." Ugyanoda. 2. „Fekvése sík és helyenként mocsaras. Négy járásra van felosztva éspedig: Csonkás (Chonkas), most bátori járásnak nevezik, kevés ideig madai járásnak is hívták; mezőföldi, másként nagy, most nádudvarinak nevezett járás; Wárday, most várdainak, vagy kisvárdainak nevezett járás; tiszamelléki, amelyet most dadái járásnak neveznek." A margóra külön feljegyezve, ugyanolyan írással: „Ezt a felosztást vagy járások elnevezését találjuk Szabolcs megye közgyűlésének Karászon 1591. szeptember 16-án kelt jegyzőkönyvében. Levéltáros." Tovább folytatva a szöveg: „De 1591. előtt is meg volt már ez a felosztás, mert a legrégibb XIII. és XIV. századi oklevelekben is olvasható, »Mi Szabolcs megye alispánjai és négy szolgabírája,« azaz minden járás élén egy-egy szolgabíró állott. Van olyan oklevél is, amelyben elolvasható: »Mi Szabolcs megye alispánjai és három szolgabírája,« amelyből azonban nem következik és nem is kell gondolni, hogy a megye három járásra lett volna felosztva, hanem azt, hogy a negyedik szolgabíró nem volt jelen a törvényszéken, vagy jelentést tett az általa végzett törvény tételről, ami néhány oklevélben világosan bele van foglalva: »ezt és ezt a szolgabírót és eskü tjét, testvérünket és hivataltársunkat kiküldöttük, s azok a kiküldés helyéről verbative eskü alatt, a törvény előírásainak megfelelően előadták, hogy...« Ezen kívül 1550-től kezdve, amikortól a jegyzőkönyvek, azaz a hiteles feljegyzések megvannak a levéltárban, mindig négy szolgabírót választottak a tisztújító közgyűléseken, egészen 1676-ig, amikor először választottak négy alszolgabírót is, hogy a rendesek akadályoztatása esetén ezek lássák el a hivatalt. A peres ügyekben ugyanis már a legrégibb időtől fogva, — ha a rendes bírák akadályozva voltak, lehetett helyetteseket állítani. Mindazon által ebben a megyében, a jegyzőkönyvekben ilyenről csak 1636-ban van említés. Földjének természete változatos: a legkövérebb a nádudvari járásé, a
