Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 1–2. (Nyíregyháza, 1979)

Adattár - Sándor Lászlóné: Balogh István (1912–) személyi bibliográfia

szépen restaurált templomról, értékes régi könyvekről olvashatunk a cikkben. 56. BALOGH István: A Hortobágy 200 év előtt. = Tiszántúli Gazda Kalendáriuma. 1944. Szerk. Szakácsi János. Debrecen, 1943. 75— 78. 1. A XVIII. század közepén a Hortobágy környéki puszták határai miatt folytatott perek tanúinak vallomásából idéz néhány jellemző adatot a szerző. 1944 57. BALOGH István: A mai civis társadalom. = M. Élet. 1944. 10. sz. 8—14. 1. A mai debreceni civis társadalom történelmi képződmény, mely kialakított bizonyos elveket. Ezeket ismerhetjük meg a cikkből. 58. BALOGH István: Debrecenből jelentik. = M. Űt. 1944. 3. sz. 3. 1. Debrecen szellemi életéről, a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamaráról, annak új kezdeményezéseiről ír a szerző. Népfőiskolai tanfolyamot szervezett 18 földmunkásnak a Kamara. Ennek programját, oktatási módszereit ismerteti a szerző. 1947 59. BALOGH István: Cívisek társadalma. Debrecen, 1947, Misztótfalusi. 102. 1. Rec: Péter László = Tiszatáj. 1948. 6. sz. 258. 1. Az alföldi nagy mezőváros, Debrecen életét ismerjük meg a kötetből. A XIX. század végére bekövetkezik ennek a különleges társadalomnak a hanyatlása. A mű a XVI. századtól tárgyalja a város történetét. 60. BALOGH István: Adatok a magyar ház tüzelőhelyéhez. I. Szőlőspajták Debrecen környékén. II. Az alföldi magyar ház tüzelőhelye. = Ethnograpia. 1947. 1—2. sz. 70—81. 1. 3—4. sz. 210— 217. 1. Milyen épület a pajta? Ennek etimológiai, majd néprajzi vonatkozását vizsgálja a szerző. Miben különbözik a többi gazdasági épülettől. Ezt tudhatjuk meg a második részből. Olvashatunk az itt használatos tüzelőhelyekről is. 61. BALOGH István: Debrecen és népe. = M. Technika. 1947. 5. sz. 135—138. 1. Milyen volt Debrecen városképe, társadalmi élete a XVI. és