Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 1–2. (Nyíregyháza, 1979)

Adattár - Sándor Lászlóné: Balogh István (1912–) személyi bibliográfia

sánál épült. A homokos részen erdőséget telepítettek. Az erdő jelentős szerepet töltött be az emberek életében. Az erdei munkásokról, szokásaikról, eszközeikről ír a szerző. 5. BALOGH István: Vontató és boglya. = Népünk és Nyelvünk. 1936. 3. sz. 122—123. 1. A vontató és a boglya szavak egész Tiszántúlon használatosak. A rendrevágott és csomóba rakott szénát nevezték így. Még a 30-as évek végén is élt ez a szóhasználat. 6. BALOGH István: A debreceni erdőspuszták betelepülése. = Debreceni Szle. 1936. 5—7. sz. 134—133. 1. (Klny. is.) A debreceni pusztákat két részre lehet osztani. Nyugati löszös területek, itt búzát, kukcricát termelnek. Keleti homokos része, melyeken az állattenyésztés uralkodik, de gyümölcs- és erdőgazdálkodás is folyik. Az itt kialakult településekről, gazdálkodásról olvashatunk. 7. BALOGH István: Cselédviszonyok a debreceni kisbirtokon. = Válasz. 1936. 10. sz. 572—576. 1. Debrecen a köztudatban, mint egy nagy falu élt, mely mezőgazdaságból fejlődött naggyá. A lakosság nagy része mezőgazdasági munkával foglalkozott. A városban a XIX. század elején kétféle cselédtartás volt divatos. Erről a kétféle típusról szól a cikk. 1937 8. BALOGH István: A legeltetést szabályozó egyezséglevelek. = DMÉ. 1936. Debrecen, 1937, Városi ny. 94—96. 1. A Debreceni Városi Levéltárban legfontosabbak a birtokjogi oklevelek. Ezek számos, korabeli szokást, művelődéstörténeti adatot őriztek meg. Egyik legrégebbi oklevél 1585-ben keletkezett, mely az újvárosi és debreceni ún. közelő földeken a legeltetést szabályozta. Egy másik oklevél 1700-ból származik, ez Szoboszló és Debrecen között egy évszázadig tartó pert zár le. 9. BALOGH István: A debreceni tanya. = DMÉ. 1936. Debrecen, 1937, Városi ny. 146—160. 1. (Klny. is.) Ebből a tanulmányból megismerhetjük Debrecen településföldrajzát, történeti kialakulását, tanyavilágának létrejöttét. A szerző ismerteti az 1930-as kor tanyájának életét, épületének szerkezetét, berendezését. Fényképekkel, ábrákkal, adatokkal teszi szemléletesebbé az elmondottakat. 10. BALOGH István: A debreceni belső legelő és felosztása 1876-ban. = DKK. 1937. 100—104. 1. (Klny. is.)